Mint ismeretes Such György, az MR elnöke az InfoRádiónak március közepén úgy nyilatkozott, hogy annak ellenére nem kapták meg a hallgatottsági adatokat a Szonda Ipsostól és a GfK Hungáriától, hogy fizetnének érte, ennek okáról a kutatócégektől csak „elkenős” válaszokat kaptak. A rádióelnök szerint az MR2-Petőfi hallgatottsága úgy megnőtt, hogy az sértheti más országos zenei adók érdekeit. Gábos Zsuzsa, a Szonda Ipsos médiakutatási igazgatója ekkor szűkszavúan csak annyit mondott, hogy félreértés történt és személyesen tisztázzák az ügyet.

A vita kirobbanásáról Gábos Zsuzsa a Kreatív Online-nak elmondta: az MR a Helyi Rádiók Hallgatottságmérése című kutatás adataira volt kíváncsi. Az MR azonban országos rádió, amelynek hallgatottsági forrása – csakúgy, mint a budapesti médiumoké – naplós módszerre épül, míg a helyi rádióké telefonosra.

„Azt az egyezséget, ami az érvényes hallgatottsági adatok forrásáról szól, még 2004-ben fogadták el a rádiós piaci szereplők, és erre válaszlevelünkben emlékeztettük az MR-t, valamint jeleztük azt is, hogy az adatok megvásárolhatók” – tette hozzá a médiakutatási igazgató. Ezt követően egy újabb, részletes ajánlatkérés érkezett az MR-től, amire a kutatócégek válaszoltak, és mint a Szondától megtudtuk, azóta a felek megegyeztek az adatszolgáltatás tartalmában és kondícióiban, a kért adatokat pedig megküldték a közrádiónak.

Megerősítette ezt a Kreatív Online-nak Borbély-Urquhart Julianna, az MR kommunikációs vezetője is, valamint hozzátette: továbbra is értetlenül állnak a Szonda-GfK magatartása előtt, és várják annak indoklását, hogy a piac szereplőivel egyidőben miért nem kaphatták meg a hallgatottsági adatokat, és miért is kellene a számukra kedvező számokat titokban tartani. Gábos Zsuzsa erre úgy válaszolt: azért nem kaphatták meg akkor, mert nem volt a rádióval szerződése a kért mérés elkészítésére.

Tovább mérgesítette a helyzetet, hogy a Hírszerző a vita kirobbanása után közzétette honlapján az „eltitkolt” hallgatottsági adatokat. A portál a 2007 májusi, szeptemberi és az idei januári adatokat hasonlította össze és ebből vont le következtetéseket. A Hírszerző úgy fogalmazott, hogy „buktak a nagy kereskedelmi adók” és összevetette a tavaly májusi, szeptemberi és januári eredményeket: ezek alapján ugyan kicsit lassult a MR2-Petőfi hallgatottságának emelkedése, a négy másik országos adóé - Sláger, Danubius, Rádió1, Juventus - viszont jelentős mértékben esett tovább.

A Juventus és a Sláger erre reagálva sajtóközlemény juttatott el szerkesztőségünkbe, mert szerintük a megjelent adatok hamisak, és a közölt felmérés így üzleti érdekeket sért.

A portálon közzétett számokkal kapcsolatban Gábos Zsuzsa elmondta: „a Hírszerzőn közölt értékek nem minden esetben pontosak, bár nagyságrendi eltérések a tényleges adatokhoz képest nincsenek. Az eredmények interpretációja, illetve összegzése ebből a szempontból kevésbé egzakt és összességében problémásabb”.

A két kutatócég az előző év őszén, az azt megelőző tavaszi felmérés eredményéhez képest, valóban számottevő emelkedést regisztrált a Petőfi hallgatottságával kapcsolatban.

„Azóta ugyanakkor nem lelassult a növekedése, hanem konkrétan stagnál, illetve ha valamilyen irányú elmozdulásról beszélhetünk, úgy inkább lefelé mozdultak az adatai - ami egyébként magukból a cikkben idézett konkrét számokból is egyértelmű” – tette hozzá a szakember, aki szerint mindeközben nem állítható, hogy a többi - nevesített vagy nem nevesített - adó hallgatottságának alakulása egyöntetű és a Petőfiével ellentétes lett volna.

 „A Petőfi tavaly év közbeni emelkedésével párhuzamosan egyes adók hallgatottsága pozitív, másoké negatív irányba mozdult el, a legutóbbi - januári - mérési eredményekben pedig ugyan valóban jellemzően csökkentek a rádióadók elérései, viszont ez már - ahogy fentebb áll - nem a Petőfi növekedésével párhuzamosan következett be, és nem is feltétlenül jelent – érdemi - csökkenést a tavaly májusi eredményeikhez képest” – mondta a médiakutatási igazgató.

Gábos Zsuzsa problémásnak véli Hírszerzőn közölt mérési módszertanok értékelését is, szerinte ezek a leírások pontatlanok, hiányosak és félrevezetőek.

„A naplós módszer korlátjaként említették az emlékezetből történő utólagos kitöltést; a rádióhallgatási naplóban ugyanakkor az azt kitöltők kvázi valós időben vezethetik rádióhallgatási tevékenységüket, miközben a telefonos felmérés során - a cikkben állítottakkal szemben - nem a legutóbb hallgatott csatornákra kérdeznek rá a kutatók, hanem definíciószerűen az emlékezetből való válaszadásra épít” – magyarázta a médiakutatási igazgató. A két mérési módszer, illetve kutatás számos ponton eltér egymástól, azt azonban nem lehet állítani, hogy egyik "pontosabb" értékeket nyújtana, mint a másik.

„Ennek megítéléséhez abszolút érvényű külső forrásból származó adatra lenne szükség, attól ugyanis, hogy nagyobb a hallgatottság, még nem lesz egy mérési eredmény «igazabb»” – fűzte hozzá Gábor Zsuzsa.

A Kreatív Online kutatási rovatában (http://www.kreativ.hu/kutatas/index.php) közzétett táblázatok is ezt támasztják alá: a naplós felmérés az országos és hálózatos adók tavaly októbertől decemberig és tavaly novembertől januárig tartó időszakát vizsgálja. Ebből az derül ki, hogy egyik rádiónál sem következett be számottevő változás, átlagnapi és teljes heti elérésekben egy-egy százalékos emelkedés, vagy csökkenés tapasztalható.

A legutóbbi felmérés szerint a Danubius 20 százalékos, a Juventus nyolc százalékos, az MR2-Petőfi hatszázalékos, a Rádió1 háromszázalékos, míg a Sláger 27 százalékos hallgatottságot tudhat magáénak.

Egyes rádiós piaci szereplők szerint az MR részéről semmi másról nincs szó, mint pr-ről, és az időzítés sem véletlen, hiszen jelenleg per zajlik a médiahatóság és a rádió között, miután az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) január végén hozott döntése szerint az MR2-Petőfi csatorna nem felel meg a közszolgálati előírásoknak.

Egy név nélkül nyilatkozó rádió vezetője elmondta: „a kutatást – mint egy szolgáltatást – bárki megvásárolhatja a kutatócégektől, az ügylet pedig kizárólag két félre tartozik, amibe senkinek sincs beleszólása”.