Épphogy elcsitultak a decemberben elfogadott reklámtörvény körüli viták, amikor kiderült: az Igazságügyi Minisztérium által beterjesztett nyelvtörvénytervezet megint nehéz helyzetbe hozhatja a reklámszakmát. Ismét korlátozásról van szó: a törvény értelmében a reklámszövegek kizárólag magyarul jelenhetnek majd meg.

Csak csináld!
A szakemberek egyetértenek abban: minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy egy-egy reklámüzenet magyar nyelven fusson a hazai médiában. Egységesek azonban abban is, hogy ha valamilyen oknál fogva ez nem lehetséges, akkor lehetőséget kell hagyni más megoldásoknak is. „Biztos vagyok benne, hogy a reklámszakma ezúttal is törvénykövető magatartást fog tanúsítani, sőt még azt is el tudom képzelni, hogy öszszességében lesz néhány pozitív hozadéka egy ilyen szabályozásnak. Az azonban egyértelmű, hogy egy ilyen jogszabály elfogadása szegényíteni fogja a magyarországi reklámkultúrát” – mondta Szászkő László.

Bohus Csaba szerint „lehet, hogy egy ilyen törvény jó lesz néhány extremitás lenyirbálására, emiatt azonban újabb eszközöktől fosztják meg a reklámok alkotóit”. A pozitív hozadék tehát nem biztos, hogy arányban áll majd az érte fizetendő árral.

„Ennek a törvénytervezetnek rendkívül veszélyes politikai üzenete van, és akik ezt ki akarják majd használni, egyetlen alkalmat sem fognak elszalasztani” – mondta az alapvetően a magyar reklámüzeneteket pártoló Halász Gyula. „Megint egyszer szembesülnünk kell azzal, hogy a törvényhozó a reklámot jelöli meg felelősnek, bűnbaknak. Úgy tűnik, mintha kizárólag a reklám tenné tönkre a magyar nyelvet.” Halász Gyula szerint egy ilyen jogszabály tökéletesen hatástalan lesz mindaddig, amíg a fogyasztók minden más csatornán továbbra is ömlesztve kapják a közterületről kitiltott, egyébként a köznyelvbe már többé-kevésbé beépült nyelvezetet.

Gálik Péter némileg élesebben fogalmaz: „A törvényhozó ezúttal esélytelen harcba kezd a globalizáció ellen. Amellett, hogy a harc kimenetele előre tudható, mindez nem hat vissza pozitívan a törvényalkotó szempontjaira sem. A köznyelv ugyanis továbbra is használni fogja a reklámplakátokról eltűnő idegen szavakat, kifejezéseket. Ezek már most is beépültek a magyar nyelvbe, és a továbbiakban is kiirthatatlanul megmaradnak.”

Nyelvében él
„A legnagyobb baj a magyar nyelvvel, hogy nálunk nem a leíró, hanem az előíró nyelvészet a bevett gyakorlat – mondta Kádár Tamás. – Kétségtelen, hogy mind több angol és idegen szó kerül a magyar nyelvbe, ezt azonban törvénnyel szabályozni meglehetősen aggályos és eleve kudarcra ítélt kísérlet. A nyelv ugyanis él, magától alakul, és mindenképpen visszaüt, ha ezt a folyamatot intézményesen akarják befolyásolni.”

A belső ellenálláson kívül feltehetőleg számolni kell a törvény nemzetközi üzenetével is. „A befelé fordulás, az idegenségtől való idegenkedés semmiképpen nem jó politika – kommentálta a tervezetet Szászkő László. – Meggyőződésem, hogy egy ilyen jellegű korlátozásnak a gesztusértéke sem pozitív” – tette hozzá.

No problem
A kreatívigazgatók egyébként sem drámai változásokra, sem pedig szélsőséges reakciókra nem számítanak. „A nyelv folyamatosan nő, alakul, változik. A reklámkészítők feltehetőleg gyorsan megtalálják majd a törvénynek is megfelelő megoldásokat” – prognosztizált Bohus Csaba. Gálik Péter sem gondolja, hogy a törvénynek komoly hatása lenne: „Az üzeneteket le fogják fordítani, és néhány cég talán kénytelen lesz külön kampányt kidolgozni az új, immár magyarított szlogenje bevezetésére. Ettől eltekintve azonban nem hiszem, hogy a törvény nagy vihart kavarna a reklámszakmában.”

A szakembereknek tehát leginkább elvi kifogásaik vannak, amiért egy problémát ismét a reklámszakma „nyakába varrva”, annak törvényi korlátozásával akar megoldani a törvényalkotó. A helyzetet súlyosbítja, hogy nincs egyetértés abban: egyáltalán valós-e a problémafelvetés, létezik-e „nyelvromlás”, vagy csak egy élő közeg természetes és állandó változásának vagyunk a tanúi. További aggályokra adhat okot, hogy a leginkább érintett szakemberek egytől egyig úgy gondolják: a felvetett javaslat tökéletesen alkalmatlan a vélt probléma megoldására. Álljon itt zárszóul az egyik megkérdezett igen tömören és élesen megfogalmazott véleménye: „Én ezt az egészet egy kapitális baromságnak tartom.”