Szerény, visszafogott, de bizakodó örömmel jelentette be a Magyar Reklámszövetség elnöke, Urbán Zsolt, hogy öt év után a magyar médiapiac reklámbevételei – még ha minimális mértékben is, 0,6 százalékkal –, de végre nőttek. A Sanoma Montevideo utcai székházában tartott sajtótájékoztatón  Urbán rövid bevezetője után Hivatal Péter alelnök, a Metropol ügyvezetője ismertette a főbb, ügynökségi kedvezményekkel és bónuszokkal, valamint barterrel csökkentett számokat. Tavaly a magyar médiapiac teljes reklámbevétele 175 milliárd 410 millió forint volt, ez összességében 0,6 százalékos növekedés 2012-höz képest. A digitális és a rádiós szegmens részesedése nőtt a teljes reklámtortából, a televízió és a nyomtatott sajtóé pedig tovább csökkent. 

 

Reklámtorta 2013

Típus	2012	2013	Százalék
Televízió	48,723M	45,6M	-6%
Digitális (internet+mobil)	33,63M	39,1M	+16%
Sajtó	37,32M	35,806M	-4%
Rádió	6,817M	8,83M	+29%
Outdoor	14,272M	14,366M	+0,6%
DM	30,8M	28,9M	-6%
Ambient	2,498M	2,488M	-0,5%
Mozi	1,079M	1,144M	+6%
Összesen	174,335M	175,410M	+0,6%

 

 

Idén 56 tévécsatorna adatait dolgozták fel, kikerült a Hír Tv, helyette az M3 csatlakozott az adatszolgáltatáshoz. A televíziók képviseletében Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) elnöke úgy látta, hogy a televízió megőrizte a vezető szerepét a médiapiacon, ráadásul a csökkenés is lassult a 2012-es adatokhoz képest (akkor 11 százalékos volt a csökkenés). Ugyanakkor a reklámbevételekben jelentős elmozdulás volt tavaly tapasztalható a kábeltévék részére, míg az ő reklámbevételeik 4 százalékkal nőttek, addig az országos földfelszíni sugárzású tévéké (RTL Klub, Tv2, M1, M2, Duna) 10 százalékkal esett. Így a kábeltévék részesedése már 31 százalékos volt tavaly a tévés piac reklámbevételeiből. Ha a reklámbevételek típusát nézzük, akkor a nem-szpot alapú reklámbevételek (márkázott tartalom, szponzoráció, termékelhelyezés) jelentősen, 39 százalékkal zuhantak meg. A szpot-alapú (vagyis a reklámfilmek, amiket látunk) bevételek szintén csökkentek, 4 százalékkal, részesedésünk azonban továbbra is magas, 95 százalék. Kovács Krisztián azzal zárta a prezentációt, hogy mivel megfordult a trend, ezért jövőre akár néhány százalékos növekedést is várhatunk a tévés piacon.

 

 

Novák Péter, az Interactive Advertising Bureau Hungary (IAB) elnöke azzal kezdte a prezentációt, hogy nem történt váratlan dolog a digitális piacon, ugyanis a digitális piac erősödése, illetve a magyar reklámpiac digitalizációja évek óta tart. A digitális piac reklámbevételeit nem tudja az iparág csakis önbevallás alapján kiszámolni, ugyanis rendkívül sok a nemzetközi szereplő, akiktől nehezebb hiteles reklámbevételi adatot kapni, ezért hazai szakértőkkel becsültetnek is. A bevételi források legnagyobb részét továbbra is a display és a search adja, 41 és 37 százalékban. A számok alapján leszűrt fontos megállapítás az volt, hogy a magyar szereplők sajnos kevésbé növekednek, és a magyar szereplők aránya is csökken, így a nemzetközi digitális médiavállalatok felé terelődnek át a pénzek.  De Novák szerint ebben sincsen semmi meglepő, ez is évek óta tartó trend, amely a mobilágazatban a legszembeötlőbb, ott a reklámbevételek 70 százaléka globális vállalatokhoz megy a magyar piacról.

 

 

 

Ha az adatszolgáltatást és a lappiac méretét nézzük, akkor a Magyar Lapkiadók Egyesületének van a legnehezebb dolga, hiszen az MLE csupán a piac 70 százalékát fedi le, és több szegmensről nincs is adat, vagy csak nagyon szegényes az adatszolgáltatás (márkamagazinok, b2b lapok, önkormányzati lapok). Kovács Tibor elnök elmondta, hogy az MLE saját kutatásában idén új volt, hogy a bevételi oldalon megjelentek az internetes reklámbevételek is, 5,5 milliárd forint, de egyelőre elhanyagolható a részesedésük a teljes lappiac bevételeiből. A legtöbb reklámbevételt a napilapok hozták, összesen 12 milliárd 869 milliót, részesedésük 36 százalékos a teljes piacon belül. A női lapok és az önkormányzati/ingyenes lapszegmens részesedése 19 és 18 százalék. Érdekes adat volt, hogy a piacon egy napilap átlagban évi 368 millió forint reklámbevételt hoz a kiadójának, de a női lapok is elég jó befektetésnek számítanak a maguk 73,8 millió forintos bevételükkel. Ez egyébként nem tűnik olyan soknak reklámbevétel szempontjából, de legalább a lapokért pluszban még fizetnek az emberek. 

 

A rádiós piacot Turi Árpád, a Rádiós Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke, a Class FM vezérigazgatója képviselte a sajtótájékoztatón, aki három okra vezette vissza a rádiós piac látványos növekedését. Az egyik, hogy a piac konszolidálódott 2013-ban, kevesebb lett a szereplő, az ügynökségi kedvezmények csökkentek, valamint a helyi rádiók is szolgáltattak adatot. A 8,83 milliárdos reklámbevételből 1,58 milliárd volt a szponzoráció.

 

Idén 16 outdoor cég szolgáltatott adatot a Magyar Közterületi Média Szövetség számára (MKMSZ). A piac lényegében stagnált, 0,6 százalékos növekedés közel 100 millió forinttal hozott több bevételt, mint 2012-ben. Érdekes azonban, hogy az outdoor média hagyományos szegmensei, az óriásplakát (op) és a citylight (clp) szerepe jelentősen felértékelődött az egyéb felületekhez képest. Míg óriásplakáton 15,6 százalékkal és citylighton 7,9 százalékkal költöttek többet a hirdetők, mint 2012-ben, addig az egyéb outdoor eszközökön 27 százalékkal kevesebbet. Az óriásplakátok és a citylightok országos száma lényegében nem változott 2012-höz képest (25200 db és 18100 db). Szelei Szilárd, a szövetség elnöke, a JCDecaux (korábban Epamedia) vezérigazgatója elmondta, hogy olyan új hirdetők jelentek meg a közterületen, amelyek korábban nem, vagy csak alig éltek ezzel a lehetőséggel. Ilyenek voltak az OTC-szektor és a KKV-k. Emellett Szelei arról is beszámolt, hogy a teljes outdoor piac kihasználtsága jelenleg 76 százalékos, ezen belül az óriásplakátoké 81 százalékos, amely majdnem teljes kihasználtságot jelent ebben a szegmensben. 

 

Bátorfy Attila