hirdetés
hirdetés

Reklám, grafika és animáció

1998-11-30
Hol vannak a Skála kópék? Vagy kérdezhetném úgy is: szükség van-e bizonyos értelemben a kópéhoz közelebb álló, könnyedebb reklámfigurákra? Vagy esetleg, miért nincs több humor a reklámok világában? Van, csak kevés. Abban az országban, amely világhíresült animátorairól és animációiról, ahol tehetséges operatőrökből, rendezőkből és alkotókból úgy tűnik, a hazai piac animációs igényeihez képest, túlkínálat van.
A reklámgrafika tendenciái, mint ahogy a művészettörténet korszakainak megnyilvánulásai is nyomon követhetők, megfigyelhetők. Magyarországon a világtrendek, nemzetközi tendenciák lecsapódnak, főleg a tipográfiában és a grafikában. Lóránt Attila, a Post Edison ügyvezető igazgatójának elmondása szerint egy grafikustól, egy grafikai stúdiótól is a hozzáadott értékeket várja el a megrendelő. Már ha olyan. Az értékteremtés, a szakmai képzettségen túl, egyfajta nyílt kommunikációt is feltételez a rendező, az operatőr, a producer és a grafikus között. Hogyan lehet bizonyos problémákat grafikailag megoldani, amelyek természetesen már a forgatókönyv létrehozásakor szerepelnek.

A reklámfilmekben többféle grafikai megoldás lehetősége mutatkozik. Az egyik a speciális effektusok létrehozása, másik a 2, illetve 3 D animációk használata. Az előbbi akkor jó, ha észre sem vehető, az utóbbit a szakavatott szem egyből kiszúrja. Lóránt Attila véleménye szerint, tév- és zsákutca a 2 és 3D-vel olyan megoldásokat helyettesíteni, amelyek ugyanolyan költség mellett kamerával is megoldhatók, hiszen látszik a filmen, hogy műanyag, ugyanis ha az az elvárás, hogy ne lehessen észrevenni, akkor arra a megoldásra kínálkozik egy jó eszköz, amelyet úgy hívnak, hogy kamera. A 2B-s ceruzával senki nem fog olajképet festeni, sőt remélhetőleg meg se próbálja. Ez a fajta indokolatlan imitáció olyan erőltetett dolog, amely nemcsak a filmet ronthatja el, hanem termékválasztási bizonytalanságot is okozhat.

Reklámfilmek teljes grafikai kivitelezésének igénye is megnyilvánul, és egyre inkább nemcsak a reklámokban, de a filmekben történő megvalósulásaik is megmutatkoznak, de a közel 75 milliós átlag költségvetésből készülő filmek nem engedhetik meg maguknak a számítógépes effektusok alkalmazását. A Nyugat sokáig egy kicsit furcsán kezelte és talán sok esetben kezeli még ma is a Keletet. Nem a grafikai tehetségben, azt elismeri, inkább a technika feltételezésében, amelyről még azt gondolják, hogy nincs. A három éve nemzetközi piacon is megjelent Post Edison az eddigiekben már olyan cégekkel dolgozott együtt, mint a Francis Ford Coppola nevével fémjelzett American Zoetrope vagy a Cambridge Digital Média.

A nemzetközi megmérettetéseken komoly sikereket érnek el a magyar animátorok mind 2, mind 3d-ben. A hagyományos animációban Kelet-Európának, Magyarországnak, Oroszországnak, a lengyeleknek jelentős tradícióik vannak. Eljutottunk odáig, emelte ki Lóránt Attila, hogy a Nyugat naprakésznek tekinti a magyar animációs piac termékeit. Magyarországnak talán nincs elég bátorsága reklámfilmek és lehetőségek kihasználására. Egyelőre még uralkodik a német típusú összehasonlító reklám. Mindez rettenetesen rányomja bélyegét az animációs lehetőségekre is. És amit Lóránt Attila hiányol, az a könnyed humor, az elegáns könnyedség. Bevált dolgok erőszakolása történik, amit az animáció, lehet mondani, kiszolgál. Ennek következménye, hogy nincs jellegzetesen magyar reklám. Mindezek mellett, volt már olyan hazai terjesztésre készített megoldás, az Edison Graficsnél, amelyet megvásároltak angliai forgalombahozatalra is.

Morvay Gábor, az Exist Stúdió Kft. vezetője szerint, a grafikai tendenciák megnyilvánulásai a korosztályok reklámjaihoz kötődnek. A gyerekek mint potenciális fogyasztók, mint rábeszélők vannak megcélozva, bár nálunk kevés az ilyen szándék a negédes figurák világán keresztül. Az absztrakt megjelenések inkább az MTV korosztályt érintik. Egészségesnek tartaná, ha ebbe az irányba megindulna a reklámok készítése, hiszen minden huszonötödik reklámból egy az, amelyikben a szóban forgó animáció szerepel.

Természetesen a hagyományos kétdimenziós, cell alapú animációt készítő stúdiók kizárólag reklámfilmekből nem tudnák fenntartani magukat. Főként egész estés játékfilmeket, sorozatokat készítenek, de többet külföldre, mint itthon. Szám szerint az Exist esetében nyolc közül öt külföldi megrendelésre készül, és ez így van a többi animációs stúdió esetében is. A ’90-es évek elején több reklám készült kül- és belföldre, mára látszólag az igények csökkentek. Az utóbbi években egy-egy reklámblokk, 3-4 reklámfilm készítésére nyílik lehetőség (5–8, és 20–25 mp-s intervallumban).

Amit míves kézimunkában meg lehet alkotni, mindazt elő tudják készíteni a számítógépes reklámmunkálatokhoz. Ennek az ötvözetnek lesz egy egyéni stílusa, amely a hagyományos animációt és a látványt, az eszközdús 3D-t egyesíti, mint amit a Post Edisonnal közös kooprodukcióban nemrégiben elkészült film is bizonyít. A karakteranimáció kiindulási alapja egy plüssállatka, amelyből életre kellett kelteni a szereplő figurát. Ezt azután két dimenzióban úgy kellett megmozgatni, hogy azt 3D-ben használni lehessen. Ilyen technikai alkalmazások irányába is el lehetne téríteni az ügynökségeket.

Bauer László

hirdetés
hirdetés