hirdetés
hirdetés

Szemmel látható pénzek termékelhelyezésből

2012-03-01

Hat százalékkal csökkent 2011-ben a tévés piac reklámbevétele az előző évhez képest. Az 54,9 milliárd forintos net-net bevételnek a nagy része, bár csökkenő mértékben, de továbbra is az országos csatornákhoz kerül. Nőtt viszont az összesítésben résztvevő négy rádió bevétele. Ahogy számítani lehetett rá, a törvényi változásnak köszönhetően, a termékelhelyezés megjelent és szép növekedést hozott a bevételek között: az első évben már 16 százalékát adta a tévék bevételeinek – MEME adatok.

Egyre többen osztoznak egyre kevesebb pénzen, ami nem jó hír egyik szereplőnek sem - ezzel a megállapítással zárta Málnay B. Levente a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) és az Ernst & Young által tartott prezentációt, amelyen a 2011-es év elektronikus médiára vonatkozó reklámbevételi adatait mutatták be.

A net-net, tehát kedvezményekkel csökkentett, ügynökségi jutalékok levonása után számított, tényleges pénzmozgást jelentő (tehát barter-megállapodásokat nem tartalmazó) bevételek összesítése után egy enyhén csökkenő tévés és egy minimális növekedést mutató rádiós piac képét kapjuk a MEME adataitól.

Az senkinek nem okozott nagy meglepetést, hogy hat százalékkal csökkentek a MEME tévés tagjainak reklámbevételei, annak ellenére, hogy 2010-hez képest hét új taggal bővült az adatközlők köre. Az új csatlakozók: FEM3, Music Channel, Muzsika, Nóta Tv, PRO4, PV TV, Story5.

16 százalék termékelhelyezésből

A tévék 2011-es reklámbevétele 54,9 milliárd forint volt, ami 6 százalékos csökkenés az előző évi 58,3 milliárdos összesítéshez képest. Az adatszolgáltatásban részt vevő tévék a nézettségi adatok alapján a piac 99 százalékát fedik le.

A földi sugárzású adók részesedése ugyan 10 százalékkal csökkent az előző évhez képest, de a bevételek nagy része (72 százalék) még mindig náluk köt ki: 39, 7 milliárd forint került hozzájuk, míg a nem földi sugárzású csatornákhoz valamivel több mint 15 milliárd, ami viszont 8 százalékkal több, mint amennyit 2010-ben bezsebeltek. Érdekes összevetni a nézettségi adatokat a reklámbevételi adatokkal: míg a földi sugárzású csatornák a bevételek 72 százalékát adják, addig nézettségben ennél sokkal kevesebbet, 54,7 százalékot.

Az igazán figyelemreméltó adat az Ernst & Young által készített összesítésben, hogy a törvényi szabályozás megváltozása szemmel látható piaci részt hozott a termékelhelyezésnek: az első évben, hogy volt ilyenre lehetőség, a tévék bevételeinek 16 százalékát adták a nem-szpot alapú megoldások.

Kezd magához térni a rádiós piac

Bár még sehol nincsenek és soha nem is lesznek már a 2008-as 7 milliárdos összbevétel közelében, de a rádiók mintha kezdenének ha csak lassan is, de magukhoz térni, a 2010-es sajátos piaci újraindulás óta.

2010-hez képest, amikor 4,5 milliárd forint reklámbevétele volt a MEME-tag rádióknak, 2011-ben már enyhén több, 4,6 milliárdra emelkedett ez az összeg, annak ellenére is, hogy a Radiocafé megszűnésével az adatszolgáltatók köre eggyel csökkent. A rádiók esetében nem volt számottevő változás a reklámszpot és a non-szpot hirdetések tekintetében az elmúlt két év adataiban.

Csuday Gábor

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
hirdetés