Törvényszerűségek
Törvényszerűségek
Újabb viharok a reklámtörvény körül
[2001.01.31.]
A reklámtörvény várható módosításairól már beszámolt a Kreatív december közepi számában, Viharok a reklámtörvény körül címmel. Azóta már hurrikánról kell beszélnünk: a reklámszakma teljes megdöbbenéssel fogadta a reklámtörvény módosított változatát, amelyet a parlament december végén meg is szavazott – egy napon a kétéves költségvetéssel.
Az egyik módosítás, miszerint mindennemű dohányáru reklámja tiltott ezentúl Magyarországon, igencsak felborzolta a szakma kedélyeit, és sosem látott összefogást szült. A szakmai szervezetek közösen nyújtották be tiltakozó levelüket a köztársasági elnöknek: ebben alkotmányjogi aggályaiknak adnak hangot.
„Az
alkotmánybíróság 2000 októberében állást foglalt a dohányreklám-szabályozás
kérdésében. A határozat a következőket tartalmazza: »A dohánytermékek ugyanis
minden kétséget kizáróan rendkívül ártalmasak az egészségre (…) de: az alkotmányból
nem vezethető le a dohányáruk reklámjának teljes tilalma.« A határozat ugyanakkor
a továbbiakban leszögezi, az állampolgárok egészségének védelme érdekében megfelelő
tájékoztatásra van szükség – nyilatkozta lapunknak dr. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó
Reklámtestület főtitkára.
Az új törvény értelmében azonban bármilyen médiumban tiltott dohányárut reklámozni. A törvényalkotók fél év haladékot adtak a sajtóban megjelenő hirdetésekre, egy évet pedig a közterületi reklámokra.
Az EU tervezett, de végül is nem hatályba lépő rendelkezése médiumok szerint fokozatosan 2001-ig, 2002-ig, illetve 2006-ig tolta volna ki a dohányreklám tilalmának bevezetését. Ez a fokozatosság arra lett volna jó, hogy a piac fel tudjon készülni a változásra. Amire tehát Európában hat évet szántak volna, arra nálunk csak fél, illetve egy év jutott. Az egészben ugyanakkor az az érdekes, hogy az Európai Bíróság nemrég megsemmisítette ezt a direktívát – tette hozzá dr. Fazekas Ildikó.
„A dohányáruk reklámjának tilalma 1997 előtt, a reklámtörvény hatálybalépéséig teljes körű volt hazánkban. Az alkotmánybíróság 1996-os döntésében kimondja, hogy a testi és lelki egészséghez való alkotmányos alapjog védelmében esetenként korlátozni szükséges a vállalkozás jogát” – mondta el kérdésünkre Kajdiné dr. Suhajda Zsuzsa, a törvénymódosítást benyújtó Gazdasági Minisztérium (GM) jogtanácsosa.
Amit
nem szabad a dohányosoknak, szabad…
„Kivételt a teljes tilalom alól csak a dohányárut forgalmazóknak szóló szakmai
reklám, az üzletekben történő árfeltüntetés és árubemutatás, továbbá a külföldön
nyomtatott, idegen nyelvű sajtótermék jelent. Rendelkezik a törvény a közvetett
reklámok tilalmáról, és arról is, hogy a gazdasági miniszter – ahogyan 1997
előtt az ipari és kereskedelmi miniszter – világszintű nemzetközi motorsportrendezvények
esetében felmentést adhat a dohányárureklámok tilalma alól” – tette hozzá a
jogtanácsos.
A legtöbb szakmabelinek azonnal a dohányipar által életben tartott Forma–1-es versenyek jutottak az eszébe, hiszen a feloldhatatlan tilalom halálos ítélet volna a magyarországi futamokra. Minden bizonnyal ezért nyitották ezt a kiskaput a törvényen. Csakhogy az eljárás etikai és gyakorlati problémákat vet fel: az etikai probléma az, hogy ha az alkotmányból vezetik le a dohányáru tilalmát, akkor önhatalmúlag megsértik azt, amikor csak úgy gondolják? A gyakorlati kérdés pedig arra irányul, vajon kérnek-e majd engedélyt a Forma–1 szervezői, vagy szó nélkül hátat fordítanak a magyarországi helyszínnek?
„Mint mondtam, 1997 előtt is tiltott volt a dohányreklám hazánkban, mégis rendeztek Forma–1-es versenyeket, tehát az érintettek kérelemért folyamodtak” – mondta a GM jogtanácsosa.
Előzetes cenzúra
A parlament elfogadta továbbá az előzetes cenzúra lehetőségét tárgyaló módosító
indítványt. Ennek értelmében az illetékes hatóság előzetesen, a reklám forgalomba
kerülése előtt betilthatja azt.
Több kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban. Először is, honnan fog tudni a hivatal a készülőben lévő reklámokról, hogy azokat még a közzététel előtt betilthassa? Másrészt hogyan fogják kivitelezni a törvény azon rendelkezését, miszerint a jogsértő állapotot meg kell szüntetni? Tehát ha mégis kijött egy újság a később betiltott hirdetéssel, azt hogyan fogják megsemmisíteni? További érdekesség, hogy az Országgyűlés által először elfogadott módosítás helyett – amiben az állt, hogy betiltásról csak akkor lehet szó, ha a reklámozó, az ügynökség, vagy maga a média fordul a hatósághoz – végül egy másik javaslat került bele a törvénybe, melynek értelmében a reklámok „bekérhetők”.
E rendelkezés bevezetése is „felháborodást” váltott ki a reklámszakma köreiben: cenzúrát emlegetnek. Pedig az EU rendelkezése kimondja, hogy ez nem jelentheti a hatóságok „kötelező” előzetes vizsgálódását. „Itt csupán egy lehetőségről van szó, amennyiben valamilyen módon ilyen reklám a hatóság tudomására jut, megtilthatja annak közzétételét” – reagált a kérdésre Suhajda Zsuzsa.
Megszűnnek az árleszállítás feliratok
Lényeges pontja még az elfogadott törvénynek a különleges ajánlatokra vonatkozó
szabályozás. Ezentúl, ha egy áruház téli árleszállítást tart, csak úgy hirdetheti
ezt, ha pontosan megadja, hogy melyik áru mennyivel lesz olcsóbb, illetve meddig
tart az akció. Megszűnnek tehát a „nyár végi árleszállítás itt és itt” típusú
feliratok.
„A törvény körüli vitában nem kapott nagy hangsúlyt a megtévesztő reklámok tilalma, pedig ez a módosítás az EU irányelveivel összhangban történt. Ez alapján a továbbiakban tiltott lesz a látszat-összehasonlító reklámok közzététele” – mondta Kajdiné Suhajda Zsuzsa.
Ez annyit jelent, hogy nem lehet ezentúl egy terméket olyan termékkel összehasonlítani, amely nem létezik: tehát megszűnnek a „fehér doboz”-os reklámok.
Nem sok szó esett a gyógyszerreklámok változó szabályairól sem, pedig ezek alapvetően pozitív változások.
Ezentúl lehetőség lesz egy reklámblokkon belül emlékeztető gyógyszerreklámot közzétenni, ami magával vonja azt is, hogy a kötelező figyelmeztető szöveget elég csak egyszer közzétenni. Továbbá lehetőség lesz az Állami és Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat által engedélyezett védőoltási programok népszerűsítésére is, de tilos lesz megjelentetni gyermekkorúaknak szóló gyógyszerreklámot.
„A történtekhez hozzá kell tennem, hogy több esetben kikerültek olyan indítványok a törvénytervezetből, amelyek súlyos problémákat okoztak volna a reklámszakmának. Elfogadása esetén – többek között – komoly problémát okozott volna az a módosító javaslat, amely szerint megtévesztőnek minősült volna minden olyan reklám, amely az áru valamely tulajdonságát elhallgatja. Ez gyakorlatilag az imázsreklámok végét jelentette volna. Reklámok helyett termékleírásokról beszélhetnénk” – tette hozzá dr. Fazekas Ildikó.
Ezenkívül nem került be eredeti formájában az a javaslat sem, amely megtiltotta volna a „szexuális ingerkeltésre” alkalmas reklámok közzétételét (erről szóltunk a már említett decemberi számunkban). Bekerült viszont egy szigorítás, amely megtiltja az olyan áru reklámját, amely szexuális ingerkeltésre alkalmas. Tehát továbbra is lehet fehérneműt reklámozni, de nem lehet például szexshopokban kapható árukat népszerűsíteni. A törvény megtiltja továbbá a szexuális szolgáltatások reklámozását is, így kikerülnek a médiából a szextelefon-hirdetések.
A módosított reklámtörvény március elsejével lép hatályba. Amennyiben a jogsértő reklámok a rádióban vagy a televízióban kerülnek a nyilvánosság elé, akkor az ORTT, egyéb esetekben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jár el – mondta a GM jogtanácsosa.
Sajnálatos, hogy miközben a Tisztelt Ház az európai uniós csatlakozást sürgeti, a szabad versenyt és a szólásszabadságot korlátozza. Ugyanakkor a gyakorlatilag betarthatatlan törvénykezés nem meglepő, hiszen más szakmákat is hasonlóan érint. Kérdés: érdemes-e olyan törvényeket hozni, amelyeket később a kormány erőforrás híján nem tud betartatni?
(Az új reklámtörvénnyel kapcsolatos problémákat a szakmai szervezetek képviselői kerekasztal-beszélgetésen vitatják meg, amelynek szövegét a Kreatív következő számában közöljük.)
