Turisztikai szaklap a Geomédia portfóliójában

A kényszerhelyzetből az előremenekülést választották: a főszerkesztő kollégáival karöltve egy millió forinttal saját kiadóvállalatot alapított az újság fennmaradása érdekében.

Vince Mátyás is volt főszerkesztője a lapnak

A fekete-fehér, 32 oldalas periodika mégis húsz éven keresztül a turisztika egyetlen orgánumaként fennmaradt – miért ne maradt volna… Ám a nyolcvanas évek elején olyan főszerkesztőt kapott, aki gyökeres változást, szemléletváltást – életet hozott az újságba. Másodállásban a Heti Világgazdaság főszerkesztése mellett Vince Mátyás igyekezett „valódi” újságot szerkeszteni a turisztikai szakma számára, oldalán két segítő kezdő újságíróval, köztük a későbbi – mai – főszerkesztővel, Szebeni Zsolttal. Az akkoriban az Idegenforgalmi, Propaganda és Kiadó Vállalat kiadásában megjelenő lapot öt évig vezette a neves közgazdász újságíró, majd ’86-ban átadta a szakmája szerint gépészmérnök, addigra azonban a lapkészítésben kiművelt Szebeni Zsoltnak, aki – bár saját elmondása szerint csak Vince Mátyás személye miatt vállalt munkát a minisztériumi lapnál – azóta is elkötelezett szerkesztője lett a szakmai újságnak.

A még mindig ólomszedésű, egyszínnyomású havi lapot ezentúl már „Turizmusnak” hívták, mivel – ahogy azt Szebeni Zsolt kifejtette – ez jobban illett a vendégfogadás pozitív attitűdjéhez, és hozzásegítette a szakmát ahhoz, hogy megszabaduljon a turisztikára ragadt „sziklamászó” imidzstől. Ám igazán „újságszerű” 1987-től lett, amikor már kéthetente, színes, A/3-as formátumban kapták meg az előfizetők. Azok az előfizetők, akik a kezdetektől fogva a magyar idegenforgalom döntéshozói voltak, és akik gyakorlatilag egyre inkább el is tartották a lapot. Az induláskor minisztériumi szócsőként használt lap ugyanis egyre távolabb került az ideológiától – ezzel együtt a minisztériumi támogatástól – és közeledett a gyakorlathoz. S bár a főszerkesztő szerint az első pillanattól kezdve sikerült politikamentesen szerkeszteni és terjeszteni az újságot – a szakma depolitikusságát is üzenve a lapon keresztül, a rendszerváltás elgondolkodtatta a szerkesztőket, újságírókat a jövővel kapcsolatosan.

Már 1997. végére jól gazdálkodó vállalkozássá nőtte ki magát a kiadó, mindemellett Szebeni Zsolt szerint a lap professzionális menedzselése nem volt megoldott.

Kurír kiadás – saját kockázatra

Az IPV megszűnte nyomán ugyanis a lapot is az elhalás fenyegette – kiadó híján. Az alapítói jogot ugyan a kormány- és minisztériumi névváltozás ellenére megörökölte az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a kiadás kockázatát azonban nem vállalta. Az akkor még nagy reményekkel induló Kurír Rt. portfóliója gazdagítása érdekében saját kockázatára folytatta a Turizmus kiadását, minisztériumi támogatás nélkül. Ám a szakmai lap sajátosságait nem volt könnyű kezelni. A nem kifejezetten sikeres együttműködésnek békés válás lett a vége 1993-ban, ám ezzel kiadó nélkül maradt a turisztikai szakmát informáló szerkesztői stáb. A kényszerhelyzetből az előremenekülést választották: a főszerkesztő kollégáival karöltve egymillió forinttal saját kiadóvállalatot alapított az újság fennmaradása érdekében. A szakmai becsvágy, önérzet mellett természetesen egzisztenciális okai is voltak ennek a lépésnek, miközben ettől a pillanattól fogva egyértelmű volt számukra, hogy az egyfajta önerős pályára állítás csak időnyerés, amit idővel egy szakmai kiadóhoz való csatlakozás kell majd, hogy kövessen.

Somoskői Gábor, a Geomédia Rt. elnök-vezérigazgatója megerősítette: a híresztelések ellenére a kiadó „nem vásárolta fel” a Heti Turizmust. A hosszú hónapok tárgyalásai eredményeként a kiadói jogok átvételében egyeztek meg, míg az újság alapítói jogain mindkét fél arányosan osztozik, a szerkesztést pedig továbbra is az eddigi szerkesztőség végzi.

Legjobb védekezés a támadás: többet adni, mint a konkurencia

A Turizmus gárdájának kitartása azért is becsülendő, mert éppen ekkortájt – a ’90-es évek elején-közepén bukkant fel a konkurencia is. A GSzT (Gasztronómia, Szálloda, Turizmus) című kétheti lap mellett megjelent a TTG Italia csoport hazai változata is, mindkettő – most már a Turizmushoz is hasonlóan – magánkiadásban. A hirtelen megnövekedett kínálatot tovább színesítette, hogy az alapító – ekkor 1995-ben már – Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egyre szaporodó hivatali közleményeinek lassan nem lehetett helyet szorítani a magánkiadó lapjában (sem tartalmilag, sem terjedelmileg), ezért a minisztérium megjelentette saját közlönyét, a Turisztikai Értesítőt. Egy évre rá megalakult a minisztérium saját marketinggazdálkodó szervezeteként a Magyar Turizmus Rt. is, amely önálló lapot adott ki „Hírmondó” címmel a saját promóciós anyagok, külképviselők beszámolóinak és egyéb közléseinek kommunikálására. Mindezek után okafogyottá vált a Turizmus minisztériumi köldökzsinórja, vagyis az a megbízási szerződés, amely a Turizmus Kft.-t saját felelősségére felhatalmazta a lap kiadására. Így kisvártatva le is mondtak az alapítói jogról.

A szerkesztőségből lett kiadó ismét abba a helyzetbe került, hogy meg akarta menteni sok évi munkájának gyümölcsét, ezért élt a lehetőséggel és megtartva a lap minden eddigi sajátosságát, „Heti Turizmus” néven kért rá lapalapítási engedélyt. Így a közel negyvenesztendős újság jogilag megszűnt, a Heti Turizmus pedig 1998. január elsején az első évfolyam első számaként jelent meg.

A kiadó marketing és terjesztői stratégáival folytatott konzultációk nyomán várható, hogy a lapot újra kell pozícionálni és intenzív kampányokkal megtámogatni.

Szebeni Zsolt szerint az olvasóközönség csupán névváltozásként élte meg a régi lap megszűnését és egy új születését, hiszen gyakorlatilag minden, amit értékeltek és szerettek, megszoktak a lapban, az változatlan maradt. A ragaszkodásra egyébként rá is szolgált az újság, hiszen a lap körüli szolgáltatások az utóbbi években egyre színesedtek. Igen hasznos periodikának ítéli meg a szakma például a „Turizmus Hírlevelet”, amely hetente kétszer, de napilapi frissességgel készítve jelenik meg és telefaxon jut el már ötödik éve az előfizetőkhöz. A néhány soros híreket tartalmazó egy-két oldalas kiadvány céghírekként hirdetési lehetőséget is kínál, amit hónapokra előre le is kötnek a hirdetők.

A lapra egyébként a kiadónál már megszokott, úgynevezett profitcenter épül, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás rövid időn belül nem hogy eltartja magát, de az egyéb, a szakterület számára fontos és felvállalható kiadványok, eseményszervezések nyomán nyereséget is termel.

Intenzív kampány a méltó szereplésért

Somoskői Gábor, a Geomédia Rt. elnök-vezérigazgatója megerősítette: a híresztelések ellenére a kiadó „nem vásárolta fel” a Heti Turizmust. A hosszú hónapok tárgyalásai eredményeként a kiadói jogok átvételében egyeztek meg, hogy míg az újság alapítói jogain mindkét fél arányosan osztozik, a szerkesztést pedig továbbra is az eddigi szerkesztőség végzi. A vezérigazgató elmondta: a portfólió igen értékes lappal gazdagodott (az egyetlen szakmai hetilappal), aminek gondozása a kiadó szaklapokra specializált működésének köszönhetően mindenképpen jövedelmező vállalkozás lesz – reményeik szerint – már az első év végére.

Mint mondta, legfontosabb célnak a lap előfizetői körének bővítését tartja. Ez azt is jelenti, hogy a kiadó üzleti terveinek nyomán akár új rovatokkal is gazdagodhat az újság, sőt a kor követelményeinek megfelelően megfontolják a lap on-line változatának elindítását is. (Bár a Heti Turizmus rövidített változata ma is olvasható az Interneten angolul és magyarul is.) Mindezek révén természetesen akár új célcsoportok is meghatározhatóak lesznek mind az olvasói, mind a hirdetői körben. A kiadó marketing- és terjesztői stratégáival folytatott konzultációk nyomán várható, hogy a lapot újra kell pozicionálni és intenzív kampányokkal megtámogatni. A lapra egyébként a kiadónál már megszokott, úgynevezett profitcenter épül, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás rövid időn belül nem hogy eltartja magát, de az egyéb, a szakterület számára fontos és felvállalható kiadványok, eseményszervezések nyomán nyereséget is termel.

Somoskői Gábor szerint rövidesen a Heti Turizmus lesz az egyetlen, e témában Magyarországon mértékadó szaklap.

Szebeni Zsolt elmondta, az együttműködés egyik legfontosabb velejárójának érzi azt is, hogy a minden pillanatban fenyegető veszéllyel, a külföldi lapfelvásárlási szándékokkal így könnyebben szembe tudnak nézni.

A házasság tehát kölcsönös előnyökkel megköttetett, természetesen megfelelő opciókat kikötő szerződéssel kísérve. Így remélhető, hogy a Heti Turizmus Magyarországon a rohamosan fejlődő „idegenforgalom”, „turizmus”, „vendéglátás” hasznos segítője lehet hosszú éveken keresztül – míg a nagyharang el nem választ.