Koós Dóra cikkei

Fél évvel ezelőtt arról adtunk hírt, hogy a Híd Rádió már megszokott zenei küldetéstudatától vezérelve felvállalta az igényes angolszász alapokon nyugvó techno jellegű klubzenék népszerűsítését is. Mára némileg változott az erre vonatkozó elképzelése a rádió vezetésének. Új szemléletükről, terveikről Héder Barna ügyvezetőt kérdeztük.

Olvasóink bizonyára emlékeznek cikkünkre, amelyben a közterületi médiumok optimalizálásának hazai fejlődéséről igyekeztünk számot adni. Az azóta eltelt közel fél évben a szakma újabb lépést tett afelé, hogy a gyakran kaotikusan áttekinthetetlen közterületi reklámfelületek rengetegében irányt mutasson a hirdetőknek, a médiatervezőknek a leghatékonyabb kampány felépítésében.

A szakmán belüli szóbeszédek ugyan megelőzték a hivatalos bejelentést, a hír mégis kissé váratlanul ért hallgatót, szakmabélit egyaránt: a Bochkor Gábor–Boross Lajos nevével fémjelzett Capuccino megszűnt a Danubius Rádió műsorán. Az 1999-es tervek kapcsán az okokról kérdeztük az érintetteket.

Talán a fiatalok igen széles rétegéhez is eljutó, ingyenes terjesztésű információs és programfüzeteknek is köszönhető, hogy viszonylag lassan ébredt rá a szakma arra, hogy mekkora hirdetői célcsoport rejlik a fiatalokat még közvetlenebbül megszólító egyetemi lapokban. A ma ismert lapok közül a legfiatalabb, a mindössze egy esztendőnyi munkát maga mögött tudó UniverZOOM kiadóját a piac felismeréséről kérdeztük.

A direkt marketing, illetve a perszonalitás tökéletesítésében gyakran rendelik a különböző részterületeket egymás elé vagy mögé. Gyakran a kreativitást, az ötletet istenítik, máskor az adatbázis pontosságát nevezik mérvadónak, manapság már a technológiai fejlettség is meghatározó lehet egy direkt kampány lebonyolításában. Alábbiakban például a digitális nyomtatás területét vizsgáljuk feldolgozásunkban.

Ez év januárjától a Geomédia Rt. adja ki azt a Heti Turizmus című szakmai periodikát, amelynek „tartalmi jogelődje” már 1961 óta szolgálta a szakmát. A közel 40 évnyi tapasztalat, a szívós élni akarás és nem utolsósorban az olvasóközönség ragaszkodása adta többek között a patináját a megbecsült, de sok szempontból talán méltatlanul kevéssé menedzselt újságnak, amit végre berkein belül tudhat lapunk kiadója. Az egybekelés okairól kérdeztük a feleket.

Év vége lévén időszerű áttekinteni a hazai médiapiac költésének változását. Az alábbiakban az Expend Kft. jóvoltából a teljes médiapiac vonatkozásában az 1998. január–augusztusi időszak tekintetében, illetve a televíziós reklámpiac vonatkozásában az 1997. január–szeptemberi és az 1998. január–szeptemberi időszakok elemzése alapján kísérhetjük figyelemmel a médiapiac változásait.

Az elektronikus médiapiac mostohagyermekeként is emlegetett helyi televíziózás lassan bár, de kezdi megtalálni helyét mind a nézők, mind a hirdetők értékrendjében. Ám azért, hogy ez valóban így legyen, a szakma elhivatottai igyekeznek olyan kutatásokat végeztetni, ami révén reálisabb kép nyerhető a helyi televíziózással kapcsolatos attitűdökről. Ezért a – helyi sugárzó televíziók reklámidejének értékesítését végző – Körmédia Kft. felkérésére az ELTE ÁJTK Politológia Tanszéke mellett működő Jelenkutató Intézet 1998 őszén hat városban a helyi televíziókra vonatkozó vizsgálatot készített.

A Szonda Ipsost szokásos sorozatunkban arra kértük, hogy vizsgálja meg a kereskedelmi televíziók beindulása óta eltelt egy év változásait a nézők nap, mint napi tevékenységeinek, illetve a kereskedelmi és közszolgálati televíziózási idő arányának tükrében..

Karácsony felé évről évre, a kereskedelmi rádiózás megerősödése nyomán szemtanúi lehetünk egy spirális folyamatnak. A rádiók különböző akciókkal, nyereményjátékokkal, ajándékozási kampányokkal „lepik meg” hallgatóságukat. A motiváció ugyan nem igazán egyértelmű, de az eredmény szembetűnő: egymáshoz és az elmúlt évekhez képest is egyre értékesebb, különlegesebb meglepetésekkel szolgálnak az egyes csatornák.

A kereskedelmi televíziózás, sőt bizonyos fokig a kereskedelmi rádiózás beindulása sokakban valószínűleg túlzó feltételezéseket ébresztett a lakosok szabadidő-eltöltésének átrendezését, ezen belül is a mozilátogatást és a video kölcsönzést illetően. A Szonda Ipsos alábbi kutatásából azonban kiderül, hogy a helyzet nem ennyire kiélezett.

Nálunk még csak kezdeti lépéseit teszi a direkt marketing szakma. Hazai perspektívából „már” két konferenciát rendeztünk, ami valóban nagy tett. Ám azt is látni kell, hogy Nyugat-Európában évtizedekben mérik a szakma történelmét, amit a kiállítások száma és nagyságrendje is jelez. A Kreatív is jelen volt a legjelentősebb szakmai események egyikén, a wiesbadeni Rhein-Main-Hallenben megrendezett DIMA konferencián.

Kivonulva a tavalyi helyszínről, a Hungexpo területéről, idén a Danubius Thermal Hotel Héliában rendezték meg a II. Direkt Marketing Konferenciát. Az előző évihez képest háromszor több külföldi előadó, több mint 300 résztvevő dicséri a rendezvény sikerét. A helyszínváltás természetesen tanulságokkal is szolgált: az elegáns, minden résztvevői igényt kielégítő környezet kiállítói térként működtetésében még számtalan ötletet érdemes lesz a jövőben átgondolni.

Eufória és keserűség, értékek és számok, verseny és lojalitás és még megannyi párhuzamos jelenség és fogalom, amely a kereskedelmi televíziózás beindulását követő első évet jellemzi Magyarországon. Úgy tűnik, a versengés első menetének győztesét kihirdették a nézők, ám az eredményt – ha el is fogadják – nem tekintik véglegesnek a versenytársak. A kereskedelmi televíziózás hosszú távon megtérülő befektetés – ezt mindenki tudja. Hogy mi szükséges a felzárkózáshoz, a vezető pozíciók megtartásához, s hogy miként értékelhetőek az elmúlt esztendő történései, erről kérdeztük az érintetteket.

Egy esztendővel a hazai kereskedelmi televíziózás beindulása után, az Expend Médiafigyelő október végétől bevezetett, GRP (Gross Rating Point), illetve CPP (Cost Rating Point) adatok alapján végzett mérési módszerét vetjük össze az eddigi hivatalos költési publikációk alapjául szolgáló Rate Card Cost (RCC) adatokkal. Az új alapon működő mérési eredmény szemmel is jól látható torzulásokra mutat rá.

Eltelt egy esztendő, ám a kedélyek a nézettség mérés területén nem csitulnak. A Magyarországon gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő egyetlen nézőmérő, az AGB Hungary auditálása szinte teljes egészében – pozitív eredménnyel – befejeződött. A tapasztalatokról és a még jócskán forrongó médiapiacon szükséges tennivalókról a cég ügyvezetőjét, Vörös Csillát kérdeztük.

Az RTL Klub új vezérigazgatóját, az október 1-jétől kinevezett Kavas Istvánt arról kérdeztük: az egy esztendős kereskedelmi televíziózás eredményeit látva milyen kihívásnak érzi a második legnézettebb csatorna irányítását.

A médiapiac intenzív átrendeződésének folyamatában felmerülhet a kérdés: a kereskedelmi televíziók nézettségért folytatott küzdelmében sérül-e a rádióhallgatás pozíciója. A Danubius Rádió a közelmúltban végzett felmérései nyomán meglepő eredmények születtek.

Néhány esztendeje még különlegesnek számított egy-egy mutatósabb óriásplakát a hazai utak mentén, ma már gyakran a piac szereplői sem látnak tisztán a „tábladzsungelben”. Ez a tény érlelte meg a piacot 5 évvel ezelőtt arra, hogy újabb résztvevők csatlakozzanak a médiatulajdonosok, hirdetők és ügynökségek láncolatához. A közterületi médiaspecialisták fogadtatása azonban korántsem volt zökkenőmentes.