Civin Péter, a Telenor márka- és kommunikációs igazgatója, Dolezsai Gergely, az OTP marketingkommunikációs vezetője, Erős Attila, a Fastbridge ügyvezetője és Novák Péter, a Dentsu Aegis Network ügyvezetője voltak a résztvevők.

Olyan helyzetben van az iparág, mint az autóipar: mindenki az elektromos autókról beszél, mégis, szinte mindenki benzines autóval jár - kezdett egy erős gondolattal Dolezsai Gergely, utalva arra, hogy még mindig a hagyományos médiatípusokon keresztül jön a bevétel nagy része. Erre Civin Péter úgy reagált, hogy ellenszenves számára ez a gondolat, mert nem neki jutott eszébe.

Abban lényegében mindenki egyetértett, hogy izgalmas év lesz 2018: egyrészt a digitális iparágban történtek érdekes fejlemények a tulajdonosi viszonyok terén, másrészt a makrogazdaság és az egyes szektorok is fejlődnek, következésképp erős lesz a fogyasztás. Persze a politikai környezetnek mindig lehetnek váratlan hatásai, de ez legfeljebb - ha egyáltalán - a választások után fog kibukni. Bíznak, de nem hisznek abban, hogy a reklámadó megszűnik.

Civin Péter szerint a hatékony elérés területei nem változtak, továbbra is a tévé adja a legjobb eredményeket. „Tévéreklámot venni unalmas: az ember visszakérdez kétszer, hogy intelligensnek tűnjön, aztán jóváhagyja." A hagyományos hirdetések mellett vannak játékosabb reklámmegoldások is, például amikor egy cipőboltban a cipőket kitömő papírra a Telenor rányomtatta, hogy ugye milyen jó, hogy felpróbálhattad? Ezzel arra utalva, hogy a a Telenor ingyenes próbalehetőséget biztosít az egyes díjcsomagjaira.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyire fog problémát okozni a választás a hirdetők számára, többféle válasz érkezett. Erős Attila szerint a holdudvarhoz tartozó cégek (print, online, közterület) lehet, hogy az átlagosnál foglaltabbak lesznek, ez okozhat fejfájást. Másik kérdés, hogy a hirdető egyáltalán meg akar-e jelenni üzenetével a politikai hirdetések mellett. Novák Péter is azt emelte ki, hogy az ügynökség feladata az, hogy semlegesítse a negatív hatásokat a hirdetők felé.

Dolezsai Gergely is kiemelte, hogy egyrészt a telítettség, másrészt az üzenetek meghatározhatják egy hirdető magatartását a kampányidőszak alatt. Mellékszálként hozzátette, hogy a kereskedelmi hirdetők sokat tanulhatnak a politikától - itt az üzenetek leegyszerűsítéséről beszélt, ellenpéldaként pedig saját cégét hozta, hogy az OTP néha egy teljes reklámszpotot akar elmesélni egyetlen óriásplakáton.

Civin Péter pedig tréfálkozva hozzátette, hogy bár egyik tavalyi óriásplakátjuk több színben futott, és közte volt a narancsárga is, 2018-ban ilyen biztosan nem lesz. Reflektált Dolezsai véleményére is: szerinte azért nem lehet olyan egyszerűsítéseket elvégezni, mint ami a politikában lehetséges.

Szóba kerültek a tévéreklámok is: Erős Attila szerint a nagy videós platformokon egy reklámmegtekintés ára 4-7 forint között mozog, ehhez képest a tévéhirdetés még mindig olcsó - ha átszámítjuk ad view-ra a költségeket, akkor körülbelül az online tizedére jön ki. Tehát szerinte, ha a tévék (mint például az RTL, ami nemrég jelentette be a videohirdetési piacra való hangsúlyos belépését) meg akarnak jelenni az online videós térben, akkor változtatniuk kell az alacsony áraikon.

A tévé egyik előnye Civin szerint, hogy megszokták, és nehéz felvállalni annak felelősségét, hogy a vállalat nem akar a tévében konkurálni a versenytársakkal. Ez egy nehezen meghozható döntés, miközben nehezen dönthető el, hogy egy kampány megérte-e. Ez még az online hirdetések esetén is akkor kézenfekvő csak, ha maga a vásárlás is online történik. De ez csak az értékesítésüknek csak egy kisebb szelete.

Szóba került a folyamatosan alakuló rádiós piac is, amelyről Novák Péter alkotott sommásan negatív véleményt, aki szerint „ennél már csak jobb lehet", bár a rádiós mérés konszolidációja és az országos frekvencia megjelenése stabilizálhatja a rádió jövőképét, és a hirdetők szemében is vonzóbbá teheti.