Van ami tetszik a MEME-nek a médiatörvényből
A médiatörvény reklámszabályait kedvezőnek tartja a MEME elnöke, ám Málnay B. Levente szerint a bírságok mértéke bizonytalanságot okoz a piacon.
A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke szerint a médiatörvény reklámszabályai kedvezőbbek az eddigi rendelkezéseknél, a médiumokra kiszabható bírságok mértéke azonban bizonytalanságot okoz a televíziós piacon.
Málnay B. Levente előrelépésként értékelte a termékelhelyezés és az osztott képernyős reklámok engedélyezését. Üdvözölte azt is, hogy az új médiatörvény csupán egész órától egész óráig terjedően maximálja a reklámidőt, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor a hirdetések időtartama egyetlen, bárhogyan számított órában sem haladhatta meg az engedélyezettet. Málnay B. Levente ugyanakkor úgy tartja, hogy a bírságok összegének nagymértékű emelkedése nem segíti a kiszámíthatóságot, amely a piaci szereplők számára az egyik legfőbb érték.
Felidézte, hogy amíg a korábbi médiatörvény alapján például reklámidő-túllépés miatt a jogsértéssel elért bevétel duplája lehetett a büntetés, az új jogszabály nem tartalmaz hasonló megkötést, és a hatóság szabad mérlegelésére bízza a bírság mértékének megállapítását. A jelentős befolyásoló erővel rendelkező televíziók - jelenleg az RTL Klub és a TV2 - esetében 200 millió forintig, más médiaszolgáltatóknál 50 millió forintig terjedő bírság a televíziós iparágon belül tanácstalanságot szül, a MEME ezért azt javasolja: a médiatanács széles mérlegelési jogát pontosítsák annak érdekében, hogy kiszámító legyen, milyen mértékű büntetéshez vezethetnek egyes jogsértések. Arra a kérdésre, hogy a médiatörvény kidolgozásakor az előterjesztők egyeztettek-e a műsorszolgáltatókkal, úgy felelt: több, a törvény által szabályozott kérdéskörben, így a reklámszabályokkal kapcsolatban is történt egyeztetés.
A médiatörvény kizárólagos közvetítési jogokról is említést tesz, kimondva, a televíziók nem gyakorolhatják azokat oly módon, hogy a közönség több mint 20 százalékát kizárják a kiemelten nagy jelentőségű események - előfizetési díj nélküli - nyomon követéséből. Hogy melyek ezek az események, azt a médiatanács állapítja meg. Ezzel kapcsolatban a MEME elnöke elmondta: több nyugat-európai, így a brit médiatörvényben is található hasonló rendelkezés. Fontosnak nevezte, hogy a médiatanács konzultáció után dönthet a kiemelten nagy jelentőségű eseményekről. Ezek közé tartozhat például az olimpia vagy a futball-világbajnokság döntője, amelyet érdemes lényegében százszázalékos lefedettséggel rendelkező csatornának adni, vagy számukra az átadás kötelezettségét előírni. Meggyőződése szerint ugyanakkor a kiemelt jelentőségű események körét - például a sportközvetítések esetében - nem lenne ésszerű ennél sokkal szélesebben megszabni.
A műsorszolgáltatási díjakkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy azok kérdését a médiatörvény nyitva hagyta. Ez Málnay B. Levente szerint reményt ad arra, hogy idővel az iparág érdekeit szem előtt tartó, a piacra lépést segítő díjszabás lép életbe, ami - hangsúlyozta - nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Magyarország megtartsa médiapiaci pozícióit a térségben.
