Visszaveszi a zászlót vezércikkében a Magyar Nemzetként újrainduló Magyar Idők
A címlapi, egész oldalas hitvallást a fideszes médiaholding apológiája és a „liberális véleménydiktatúra" elleni kirohanás követi egy újabb teljes oldalon. A 2015 és 18 közötti időszakot a lap eltörölte.
Február 6-án, azaz a Simicska Lajos és Orbán Viktor közti konfliktus kirobbanásának negyedik évfordulóján indult újra a Magyar Nemzet, a Magyar Idők átnevezésével. A Magyar Idők úgy jött amúgy létre, hogy 2015-ben többen, élükön Liszkay Gáborral eljöttek az immár az Orbán-ellenes Simicska befolyása alatt lévő médiaorgánumoktól, Liszkay pedig a kormányerők által megszerzett Napi Gazdaság vezetője lett, amelyet Magyar Időkre neveztek át ugyanazon év őszén. 2015-től a Magyar Nemzet a kormánytól függetlenedett, ellenzéki lap lett, ám Simicska Lajos a 2018-as választások után bezáratta. A Magyar Nemzet szerkesztősége azután indította el a Magyar Hang nevű lapot. Kérték Simicskától a Magyar Nemzet nevének használati jogát, de nem adta oda nekik.
Visszatérve az újraindult Magyar Nemzetre: a lap egy teljes oldalas vezércikkel indul, amelynek címe Négy év után. Ezzel pedig lényegében eltörli a 2015 utáni ellenzéki történetét az újságnak, mindezt egy olyan narratívába helyezve, miszerint harmadszor indul újra a lap: 1944-ben tiltották be először, 1956-ban másodszor. „A mai napon, amikor a lap harmadszor megindulva visszaveszi a zászlót, ismételten elkötelezi magát a konzervetív értékrend mellett" - írja a cikk, amelyet a Magyar Nemzetet 1938-ban alapító Pethő Sándor fotója illusztrál.
A cikk visszautal egy 1939. január 14-ei vezércikkre is. „Amikor a magyar miniszterelnök egy új, céljában az egész nemzetet átfogó mozgalmat indít útnak s programul azt tűzi ki, hogy új magyar életet akar teremteni a régi magyar rögökön, akkor (…) a cél tisztaságában, s választott új irányában s a nemzetnek, a magyarságnak odaadó szolgálatában a Magyar Nemzet programja, a Magyar Nemzetnek a magyar nemzet számára kitűzött életcélja jutott elismeréshez. (…) …a Magyar Nemzet beleharsogta a lelkekbe programját, hogy magyarok vagyunk és magyarok akarunk maradni s minden idegen törekvéssel, eszközzel, céllal és áfiummal szemben kell, hogy megvédjen bennünket magyarságunk és magyar hűségünk” - állt abban, a hivatkozott magyar miniszterelnök pedig Teleki Pál, aki éppan akkor kezdte második miniszterelnökségét Imrédy Béla lemondása után.
A vezércikket követően a címlap alján kezdődik egy írás a Kesma, azaz kormánypárti, központosított médiaholdingként működő Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány küldetéséről és céljairól - Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség címmel. Ezt Szánthó Miklós írta, ő az Alapjogokért Központ igazgatója. A cikk a 11. oldalon folytatódik Egyesült erővel cím alatt, és szintén egészoldalas.
Utóbbi lényegében a "liberális, polkorrekt véleménydiktatúra" elleni kiállás, amely az elején azzal a gyakran használt retorikai fordulattal támasztja alá azon állítását, miszerint az elmúlt években a "korábbiakhoz képest a magyar nyilvánosság szerkezete általánosságban kiegyensúlyozottabbá vált", hogy a mondatot azzal indítja: "természetesen tény."
Szánthó szerint „a jó újságírás nem egyenlő a vágyvezérelt gondolatok bepötyögésével", továbbá azt is írja, egyebek mellett, hogy a balliberális média nem híve a médiapluralizmusnak és kettős mércét alkalmaz, amikor a Kesma alapítványiságát megkérdőjelezi, hiszen a Guardian- és a Bertelsmann-csoport alapítványiságát nem bírálja. Szánthó nem említi, hogy a bírálatok tárgya nem feltétlenül az alapítványi forma, hanem a kormánypárti, hatalmi háttér, dominancia.
Szánthó végül hitvallást tesz a „valódi médiapluralizmus" mellett, hozzátéve, hogy „az eszközök, formák persze fontosak ugyan, de nem keverendők össze a céllal". A cél pedig, mint írja, „a progresszív gyökerű hírhamisítás, dezinformálás, a politikai korrektség elleni fellépés."
