Zűrök az NMHH médiatendere körül
2013-01-21
Egyedüli érvényes ajánlattevőként az IMG médiaügynökség nyerte el a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság által kiírt, a digitális átállás kommunikációjával kapcsolatos megbízást. A majdnem kétmilliárd forint értékű közbeszerzési felhívásra nem csak a nyertes cég jelentkezett, ám versenytársait még az eljárás első szakaszában kizárták – egyikük szerint szabálytalanul.
Az IMG Inter Media Group médiaügynökség (IMG) lett a befutó a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 1,9 milliárd forintos tenderén. Az eredményt december 19-én hirdették ki, és január 3-án tették közzé a TED honlapján.
A nyertes ügynökség a digitális átállás kommunikációjához kapcsolódó kreatívstratégia, kreatívtervezés, kreatívgyártás, médiastratégia, médiavásárlás, pr-kampány, honlaptervezés, gyártás és call center-feladatok összességének szolgáltatására nyerte el a megbízást, igaz ez a tény az eljárást ismerőket nem lephette meg, hiszen az ajánlattételi szakaszba már csak egyedüli résztvevőként jutott az IMG.
A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra két konzorcium is jelentkezett, azonban a közbeszerzést lebonyolító cég még az ajánlattételi szakasz előtt kizárta ezeket az eljárásból. Az ügyben született előzetes vitarendezési kérelemből, ami az NMHH oldaláról letölthető kiderül: az eljárás lefolytatása az egyik érintett konzorcium szerint nem volt jogszerű. Az üggyel sem a Közbeszerzések Hivatalának Döntőbizottsága, sem a Gazdasági Versenyhivatal nem foglalkozott érdemben.
Közel 7 milliárd az IMG-nél |
Az IMG 2012-ben ezzel a tendernyeréssel összesen 6,9 milliárd forintnyi megbízást nyert el közbeszerzési eljárásokon keresztül – ezekről részletesebben korábbi cikkünkben írtuk. A második legtöbb közbeszerzés-győzelemben érdekelt ügynökség a Bell & Partners volt, a cég 3,4 milliárdnyi médiás közbeszerzés elnyerésében volt érdekelt. 2012-ben - a közbeszerzési értesítőben található információk szerint nagy médiatenderen még két cég volt eredményes: a Magyar Posta nettó 1 milliárd 138 millió forintos megbízását a cég korábbi partnere, az Initiative nyerte el ismét. A Magyar Turizmus májusban kihirdetett tenderének külföldi médiafeladatok ellátására vonatkozó 1,575 milliárdos részét pedig az MEC (korábbi nevén Mediaedge:cia) nyerte el . |
Hárman kezdték
Az NMHH még 2012 augusztusában tette közzé a tárgyalásos részvételi felhívást: a kiírás szerint ügynökség és konzorcium is indulhatott a megbízásért. A feltételek között olyan szempontok szerepeltek, mint hogy az indulónak 2009 és 2011 között összességében minimum nettó 1 milliárd, de az egyik évben minimum 600 millió forintos médiavásárlási forgalmat kellett bonyolítania. Ugyanez a kreatív- és pr-feladatokból származó forgalomra vonatkozóan nettó 400 millió és nettó 250 millió forint volt. A feltételeket az esetleges konzorciumi tagok közösen is teljesíthették.
A szeptember 17-i jelentkezési határidőig hárman jelentkeztek: A Grey Worldwide, az MC Mediacompany és a Carnation – GMC konzorcium néven, a Prohome 2010 és a Maximize Médiaügynökség konzorciuma, valamint az IMG. A tendert lebonyolító Első Nyugat-Dunántúli Közbeszerzési Tanácsadó Kft. (ENYD) október 15-én értesítette a három pályázót a részvételi szakasz eredményéről, ami az lett, hogy az ENYD kizárta mind a két konzorciumot, és így ajánlattételi szakaszba egyedül az IMG jutott.
Mindez azután történt, hogy október 12-én a GMC konzorcium nevében előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be Tóth Gábor, a Grey ügyvezetője annak érdekében, hogy ne zárják ki őket az eljárásból. A konzorcium kérelmét a lebonyolító ENYD az NMHH oldalára felkerült dokumentum tanúsága szerint elutasította.
Miről folyt a vita?
A szeptember 17-i részvételi jelentkezések bontása után a lebonyolító ENYD mindhárom pályázótól hiánypótlást kért október 1-jén, amelyek benyújtására mindössze október 4-ig volt lehetősége a cégeknek.
A GMC pályázatával a probléma az volt, hogy az eredeti pályázati anyagban arra a kérdésre, hogy a konzorcium tagjai között van-e olyan cég, amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek, a GMC az igent és a nemet is aláhúzta. A GMC a hiánypótlás során kijavította nyilatkozatát, de az ENYD szerint a hiánypótlás benyújtását egy újabb közjegyzői ellenjegyzéssel kellett volna megtenni, ehelyett a GMC a korábbi, hibás verziót hitelesítő közjegyzői okiratot csatolta. Ugyan a közbeszerzési törvény nem írja elő ebben az esetben, hogy a hiánypótláskor közjegyzői nyilatkozattal kellene a dokumentumot hitelesíteni, az ENYD mégis erre hivatkozva zárta ki a GMC-t az eljárásból.
Az ENYD október 9-én este 8 órakor faxot küldött a konzorciumot vezető Greynek, amelyben arra kért választ a GMC-től, hogy „mi az oka annak, hogy a két különböző tartalmú, de azonos keltezésű nyilatkozatot ugyanazon közjegyzői hitelesítéssel nyújtotta be a részvételre jelentkező”.
A feltett kérdés megválaszolására a lebonyolító másnap 13 óráig adott időt a GMC-nek, amit a konzorcium képviselői túlzottan rövidnek és a közbeszerzési törvény rendelkezéseivel ellentétesnek ítéltek, ráadásul álláspontjuk szerint az inkriminált kérdéssel kapcsolatban nem is lett volna szükség közjegyző által hitelesített dokumentum benyújtására. A GMC álláspontja szerint hibás volt a lebonyolító hiánypótlási felhívása, a hiánypótláshoz szerintük feleslegesen csatolt közjegyzői okiratot – hitelesítést tartalmazó utolsó oldalt – egyszerűen figyelmen kívül kellett volna hagyni.
A kért nyilatkozat magánokirat formájában teljesíthető lett volna, azonban a lebonyolító nem fogadta el ezt az érvelést, és október 15-én hamis nyilatkozattételre hivatkozva – lényegében okirathamisítással vádolva a konzorciumot - kizárta azt a tenderből, annak ellenére, hogy a közjegyző előtt felülhitelesített hiánypótlás egy másolati példányát a később a GMC elküldte a lebonyolító számára. A lebonyolító ENYD így október 16-án egyedül az IMG-nek küldött ajánlattételi felhívást, amivel az ügynökség el is nyerte a megbízást.
A Prohome 2010 és a Maximize pályázatát szintén érvénytelennek minősítette a lebonyolító, mivel nem feleltek meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek. A kizárással kapcsolatban megkerestük a Prohomeot és a Maximize-t is. Kert Attila, a Maximize ügyvezetője a Prohomehoz irányított, akik kategorikusan elzárkóztak a nyilatkozattól.
A szakértő megszólal
Miért kell ilyen sokat fizetni, ha valami nem tetszik? |
A jogorvoslati kérelmek jelenlegi díját egy 2012 januárjában elfogadott kormányrendelet szabályozza. 2012 előtt fix 150 ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kellett fizetni azoknak, akik jogorvoslati kérelemmel fordultak a hatósághoz, korábban a közbeszerzési döntőbizottsághoz, ha pedig az eljárást lezáró döntést is érintette a kérelem, akkor 900 ezret. A most hatályos rendelet alapján egységesen a beszerzési érték egy százaléka lett az igazgatási szolgáltatási díj. |
A kizárt konzorciumok egyike sem foglalkozott tovább az üggyel, annak ellenére, hogy a GMC-nek lett volna keresnivalója egy jogorvoslati kérelemmel a Közbeszerzési Hatóságnál. A konzorcium közbeszerzési tanácsadója, Murányi Réka viszont október 23-án magánszemélyként közérdekű bejelentést tett a hatóságnál, amelyben azt javasolta, hogy a döntőbizottság elnöke hivatalból indítsa meg a jogorvoslati eljárást, kizárásukat pedig vizsgálják felül, mert az jogsértő volt. A hatóság döntőbizottsága október 25-én az igazgatási szolgáltatási díj (ami 2012 januárja óta a tender értékének 1 százaléka – erről részletesebben később írunk – a Szerk.), azaz 19 millió forint befizetésére szólította fel Murányi Rékát, akitől hiánypótlást is kért, mivel nem volt egyértelmű számára, hogy milyen minőségben tette a bejelentést. Az ügyben a GMC közbeszerzési tanácsadója elmondta: ahogy a konzorciumnak, úgy neki sem volt 19 millió forintja, amit az ügyre tudott volna fordítani, ezért nem lett fejleménye az ügynek a hatóságnál, viszont a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult, hogy az indítson hivatalból jogorvoslati eljárást az ügyben.
Az ügyben a GVH – mint azt Gondolovics Katalintól, a hatóság szóvivőjétől megtudtuk, azért nem indított hivatalból vizsgálatot, mert erre nem volt jogi lehetősége, mivel tőle a panaszos versenyfelügyeleti eljárás kezdeményezését kérte a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényre való hivatkozással. „Ennek folytán a GVH-nak nem volt jogi lehetősége arra, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezze, mivel a közbeszerzési törvény 140. §-át akkor kell alkalmazni, amikor a GVH-nak feladatköre ellátása során a Kbt.-be ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomására. Ezen túl megjegyezzük, hogy a panasz a Versenytörvény olyan szakaszaira vonatkozik, melyek nem tartoznak a GVH hatáskörébe.” – áll a hivatal szóvivőjének kérdéseinkre küldött válaszlevelében.
Az ügyben megkerestük a GMC konzorcium tagjait is, hogy megkérdezzük tőlük, miért nem vitték végig az ügyet, ameddig lehetett. Tóth Gábor, a Grey ügyvezetője azt nyilatkozta, hogy elsősorban a magas – 19 millió forintos – jogorvoslati díj miatt álltak meg, másfelől pedig a konzorciumi tagok között sem volt egyetértés az ügyet illetően.
A Közbeszerzések Hatóságát is megkerestük, hogy miért nem indítottak az ügyben hivatalból eljárást, mint ahogy ezt tették a Magyar Nemzeti Bank reklámtenderének 2010. decemberi kiírása esetében, amely ellen Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke hivatalból indított eljárást, levelünkre azonban a hatóság a cikk megjelenéséig nem reagált.
Mi a digitális átállás? |
A digitális átállás során a földfelszíni analóg műsorterjesztés helyébe a digitális műsorterjesztés lép – ezt egy európai uniós direktíva írja elő a tagállamoknak, Szlovákiában például már lezárult az átállás folyamata. A digitális átállás a földfelszíni televíziózás számára azt jelenti, hogy megszűnik a hagyományos analóg földfelszíni sugárzású televíziós műsorszórás, és helyébe a digitális földfelszíni sugárzás lép – ez praktikusan több elérhető csatornát, jobb képminőséget és az adás vételéhez szükséges új eszközök beszerzését jelenti a háztartások számára. |
Csuday Gábor