Az újságírók magáncélra használják a közösségi médiát
Az újságírók többsége ismeri és használja a közösségi médiát, de egyelőre magáncélra. Ugyanakkor abban szinte mindenki egyetért, hogy a közösségi médiában „jelen kell lenni”.
A Flow PR nem kevesebbet állít, mint, hogy a magyar újságírás a közösségi média-forradalom küszöbén áll. Az ügynökség ezt a Capital Research Piackutató Intézettel közös social médiával kapcsolatos részletes, kvantitatív kutatása alapján közölte, a felmérés júniusban Trendlabor Médiaindex 2010 címmel online készítették, az ezer címre kiküldött kérdőívet tíz százalék töltötte ki.
A két cég arra kereste a választ, hogy az újságírók mennyire vannak jelen a közösségi médiában, mennyire használják ki annak lehetőségeit munkájuk során, és hogyan látják a jövőjét a hagyományos médiához, újságíráshoz képest.
Facebook, Twitter, Youtube
A válaszadók kétharmada gondolja magáról úgy, hogy jól ismeri, vagy inkább ismeri a közösségi média csatornáit, bár kicsit bizonytalanok a besorolásoknál, ötödük például az Origót és az Indexet is a közösségi médiához tartozónak vélte.
Ami az újságíróknak a közösségi site-okon való jelenlétét illeti: 85 százalékuk regisztrált a Facebookon, kétötödük naponta felmegy az oldalra. Kicsivel többen, 87 százalékban vannak az Iwiw-en, viszont már ritkábban használják, nagy részük csak hetente lép be.
A válaszadók negyede ír blogot (11 százalékuk többet is), közel harmaduk pedig soha nem tesz fel saját tartalmakat közösségi felületekre. A mikroblogok közül a Twitter névismertsége már magas, a megkérdezett újságírók 39 százaléka regisztrált is a site-on, de csak 22 százalék használja naponta. Közel háromötödük pedig elképzelhetőnek tartja, hogy munkája során a jövőben használni fogja a mikroblogokat.
A megkérdezettek összesen 85 százaléka ismeri a Youtube-ot és 51 százalékuk rendszeresen néz videókat a neten, ráadásul itt már nagy azoknak az újságíróknak a száma, akik munkájukhoz használják fel azokat.
A más tartalmak megosztására alkalmas site-okat, így a Flickr nevű fotómegosztó, vagy a Scribd dokumentum megosztó oldalakat nem ismerik, és így nem igazán használják a válaszadók.
Skype, RSS, Netvibes
A kutatás során a VoIP (Voice over IP – internetes telefonálás) használatára is rákérdeztek, a Skype-ra koncentrálva. Az eredmények meglepően magas használati arányt feltételeznek, mert ezek szerint a válaszadók négyötöde már használta, ismeri és el tudja képzelni, hogy munka céljára is használni fogja. Magas a mobilinternetet használók aránya is, mert a válaszadók több mint fele már rendszeresen igénybe veszi, további ötöde pedig a jövőben tervezi, hogy használni fogja.
Az olyan, kiegészítő szolgáltatások, mint az RSS olvasók csak alacsony ismertséget értek el. Kevesebb, mint az újságírók egyötöde ismeri ezeket általában, de névvel említve például a Google Reader 78 százalékuknak ismerős volt. Ezzel szemben a Netvibes már a teljesen ismeretlen kategóriába sorolható.
Általában véve a közösségi médiát információgyűjtésre használják, de többek között vélemények és viták felkutatására, az egyes ügyekkel és témákkal kapcsolatos tájékozottság megtartására, sztoriötletek gyűjtésére és hírek terjesztésére is igénybe veszik az egyes csatornákat.
Aki kimarad, lemarad
Az adott válaszok alapján a megkérdezettek közel kétharmada szerint szükséges, hogy az újságírók részt vegyenek a közösségi médiában zajló párbeszédekben és folyamatokban, sőt ötödük szerint „aki kimarad, az lemarad”.
Kétharmaduk hasznosnak vagy nagyon hasznosnak tartja a közösségimédia-csatornákat, azonban ami a hitelességük megítélését jelenti, hasonló arányban már megkérdőjelezik ezt. A hagyományos média jövőben való jelentőségét illetően a válaszadók közel harmada úgy gondolja, hogy a közösségi média csökkenteni fogja, míg közel felük szerint egyformán fontos lesz a szerepük a jövőben.
A Trendlabor Médiaindex 2010 egy kutatássorozat első darabja. A Flow PR ezentúl évente kívánja közzétenni a médiával és az online kommunikációval kapcsolatos trendekről készült kutatásait.
Az infografikákat megnézheti itt.
