BrandFestival Digital
BFD - kik neteznek és hogyan?
2008. április 29. 13:22
A magyar társadalomnak csak negyede aktív internetező, a többség pedig reménytelenül leszakadt. Azok viszont, akik neteznek, egyre jobban megismerhetők és elérhetők, például a keresőkön át – derült ki a BrandFestival Digital (BFD) első előadásaiból.
Az IndexTools eleve a külföldi piacra készült – vallotta be nyilvánosan Szőke Márton, a Yahoo által néhány hete milliárdos összegért felvásárolt webanalitikai cég ügyvezetője. A sikert így elemezte: „Ami a sikerhez vezetett, az a fókusz volt. Egy olyan piacot céloztunk meg, ami elég nagy volt ahhoz, hogy fókuszálni tudjunk, viszont elég kicsi ahhoz, hogy még ne uralják multinacionális cégek. Így ott lehettünk a világ öt legnagyobb webanalitikai játékosa között. Ott próbáltunk magyarok lenni, ahol ez erősség volt: fejlesztésben, innovációban, kreativitásban.” Salesben és grafikában pedig igyekeztek meghaladni a magyar átlagszintet.
Mekkora az internetes médiumok keresztolvasottsága? Ezt is mérte a Szonda-Ipsos és a Gemius közös kutatása – mondta Kovács Márton, a felmérés vezetője. Az eredmények szerint az Index-portfólió nagyjából ugyanazt a közönséget vonzza, míg az Origo és a Sanoma oldalai jobban szórnak és nagyobb célcsoportot fednek le.
Molnár Szilárd, a BME-ITTK Digitális megosztottság kutatóműhelyének vezetője szerint Magyarországon több fontos mutatóban az utóbbi években sem csökkent a netes megosztottság: a 20-25%-nyi aktív netező és az 55-60 százaléknyi reménytelenül nettelen polgár mellett csak egy maroknyi meggyőzhető érdeklődő akad. A digitális eszközök eközben a felnövő generáció fontos szocializációs eszközeivé váltak: a net és a kütyük azt jelentik mint egykor az új alföldi papucs és a szűk farmer – deklarálta Molnár Szilárd.
Sziebig Péter, a klikkmánia.hu vezetője az egyes szektorok keresőmarketinges stratégiáiról is beszélt: a 2007-es kutatási adatok szerint az építőipar például csúnyán lemaradt a kereskedelmi szektor mögött. A kutatásvezető szerint a keresőmarketinget nem szabad elválasztani a marketingmix többi elemétől: egy a sok közül, ami az olyan digitális lehetőségeknek is kiegészítője és nem ellenfele, mint a banner vagy a vírusvideó. Kovács Márton példája szerint a 2005-ös Super Bowl döntőjében a Coca-Cola méregdrága tévés hirdetési helyeket vásárolt C2 nevű terméke bevezetésére, de a keresőszavakat elfelejtette megvenni, így a meccs után a gép elő ülők a szemfüles Pepsi oldalára kerültek.
Miyazaki Jun, a Neo keresőoptimalizálás (SEO) dívizió vezetője arról beszélt, nem elég a találatok mellett szponzorált linkekkel megjelenni – a rendes találati lista elejére kerülni 30-50 százalékot is dobhat a látogatószámon. Két példát is hoz a fontosságra: az egyik George W. Bush-é: egy időben a „miserable failure” keresőszóra az USA-elnök önéletrajza jött ki elsőnek, a másik pedig a magyar Apple-disztribútort csepülő We want Apple Hungary weboldal, amely néhány héti működés után előkelő helyen jönnek ki az „apple hungary” keresésre.
A keresőtalálatok Miyazaki Jun szerint építhetik is a márkát: a felhasználók nem márkát keresnek egy keresővel, hanem megoldást a problémáikra, ezért amit a keresőszavukra válaszul kapnak, azt hiteles megoldásként fogják ismerni. Az előadó ezt egy kísérlettel példájával támasztotta alá: miután a Hondát egy preparált találati oldalon elsőnek hozták ki az „üzemanyagtakarékos autó" keresőkifejezésre, és fizetett találatot is megjelentettek a megszokott találatok fölött, a kutatás résztvevői jóval hajlamosabbak voltak a márkát azonosítani az üzemanyagtakarékossággal.
Mekkora az internetes médiumok keresztolvasottsága? Ezt is mérte a Szonda-Ipsos és a Gemius közös kutatása – mondta Kovács Márton, a felmérés vezetője. Az eredmények szerint az Index-portfólió nagyjából ugyanazt a közönséget vonzza, míg az Origo és a Sanoma oldalai jobban szórnak és nagyobb célcsoportot fednek le.
Molnár Szilárd, a BME-ITTK Digitális megosztottság kutatóműhelyének vezetője szerint Magyarországon több fontos mutatóban az utóbbi években sem csökkent a netes megosztottság: a 20-25%-nyi aktív netező és az 55-60 százaléknyi reménytelenül nettelen polgár mellett csak egy maroknyi meggyőzhető érdeklődő akad. A digitális eszközök eközben a felnövő generáció fontos szocializációs eszközeivé váltak: a net és a kütyük azt jelentik mint egykor az új alföldi papucs és a szűk farmer – deklarálta Molnár Szilárd.
Sziebig Péter, a klikkmánia.hu vezetője az egyes szektorok keresőmarketinges stratégiáiról is beszélt: a 2007-es kutatási adatok szerint az építőipar például csúnyán lemaradt a kereskedelmi szektor mögött. A kutatásvezető szerint a keresőmarketinget nem szabad elválasztani a marketingmix többi elemétől: egy a sok közül, ami az olyan digitális lehetőségeknek is kiegészítője és nem ellenfele, mint a banner vagy a vírusvideó. Kovács Márton példája szerint a 2005-ös Super Bowl döntőjében a Coca-Cola méregdrága tévés hirdetési helyeket vásárolt C2 nevű terméke bevezetésére, de a keresőszavakat elfelejtette megvenni, így a meccs után a gép elő ülők a szemfüles Pepsi oldalára kerültek.
Miyazaki Jun, a Neo keresőoptimalizálás (SEO) dívizió vezetője arról beszélt, nem elég a találatok mellett szponzorált linkekkel megjelenni – a rendes találati lista elejére kerülni 30-50 százalékot is dobhat a látogatószámon. Két példát is hoz a fontosságra: az egyik George W. Bush-é: egy időben a „miserable failure” keresőszóra az USA-elnök önéletrajza jött ki elsőnek, a másik pedig a magyar Apple-disztribútort csepülő We want Apple Hungary weboldal, amely néhány héti működés után előkelő helyen jönnek ki az „apple hungary” keresésre.
A keresőtalálatok Miyazaki Jun szerint építhetik is a márkát: a felhasználók nem márkát keresnek egy keresővel, hanem megoldást a problémáikra, ezért amit a keresőszavukra válaszul kapnak, azt hiteles megoldásként fogják ismerni. Az előadó ezt egy kísérlettel példájával támasztotta alá: miután a Hondát egy preparált találati oldalon elsőnek hozták ki az „üzemanyagtakarékos autó" keresőkifejezésre, és fizetett találatot is megjelentettek a megszokott találatok fölött, a kutatás résztvevői jóval hajlamosabbak voltak a márkát azonosítani az üzemanyagtakarékossággal.
(forrás:
Kreatív Online)
