Várszegi másfél évvel ezelőtt, 2,4 milliárd forintért vette meg a Ferencváros csapatát birtokló FTC Sport és Labdarúgó Kft.-t, amely 2001-et 387,2 millió forintos veszteséggel végezte. A kft. azóta rt.-vé alakult, és a tavalyi évet a konszolidáció eredményeképpen 88 millió forintos nyereséggel zárta. A Fotex-tulajdonos vállalta, hogy 2-3 éven belül a vételárnak megfelelő újabb összeget invesztál a csapat felfuttatásába.

Az üzletember azonban sokkal tágabb keretek között gondolkozik, minthogy hagyományos magyar módon küzdjön azzal, hogy a csapat a ligákban jobb teljesítményeket érjen el. Fejébe vette, hogy a Fradi brand köré, újszerű marketingstratégiával nyugat-európai színvonalú üzleti modellt épít, amelyre külföldi focicsapatok esetében (Juventus, Manchester United) nagyon is, itthon azonban még egyáltalán nem volt példa. „A Fradi kivételes a magyar sportmárkák között.” – nyilatkozta a Kreatívnak az üzletember.

„A Fradi egy százéves márka, amelynek a határokon innen és túl kétmillió híve van, ez pedig rendkívül erős emocionális fegyver. Olyan brand, amely termékcsoportok széles skálájára kiterjeszthető, a lehetőségek szinte korlátlanok. Egy Fradi-győzelem önmagánál kicsit többet is jelent a magyar kulturális közegben, ez az érzelmi töltete pedig alkalmassá teszi arra, hogy üzleti modellt lehessen köré építeni. Ráadásul, az utóbbi húsz évben a foci volt az egyik leggyorsabban fejlődő üzletág.” – mondta.

Várszegi terve három lábon áll. Egyrészt az Üllői úti Fradi-pálya helyére épülő

sport-és szabadidőközponttól

3-5 éven belül egymilliárd forintos hasznot vár a tulajdonos, ez az öszszeg önmagában több mint az FTC Rt. jelenleg elkölthető összes éves bevétele. „A Fradi-pálya helyén tervezett sportközpont 10-12 milliárd forintos beruházás – mondta az üzletember. – Ez egy komoly invesztíció. Viszont képzeljünk el egy nyugati színvonalú létesítményt, étteremmel, szállodával, parkolókkal, sportruházati boltokkal, irodákkal, billiárd és játéktermekkel. Szemben vele azt a budapesti főpályaudvart, amelyen 40 ezer ember megy keresztül naponta. Nincs kétségem afelől, hogy meg tud állni a lábán egy ilyen jellegű sportközpont, ennyi emberrel a közvetlen közelében.”

Arra a kérdésre, hogy vajon a magyarországi sportkultúrától egy merőben eltérő létesítmény létrehozásában nem lát-e veszélyeket, Várszegi azt válaszolta: „Nem szabad azt hinni, hogy ami még nincs Magyarországon, annak nincs is létjogosultsága, erre a legjobb precedens a bevásárlóközpontok sikere. Meg kell teremteni a nyugat-európai színvonalú szórakozási lehetőségeket ebben az országban is. Hiszek abban, hogy a szolgáltatások összességével ez egy megtérülő vállalkozás.”

Másik komoly forrásként a merchandising

üzletág lép a képbe. Várszegi tervei szerint létrehoznak egy Fradi-mintaüzletet, és ezt követően franchise-rendszerű bolthálózat épülhet majd ki. A a shopokban pedig a sportszerektől kezdve az ajándéktárgyakig és a ruházati cikkekig a termékek széles skálája lesz forgalmazható, mind a Fradi-védjeggyel felszerelve. Az interneten egyébként már most is folyik a Fradi-termékek árusítása.„A termékeket vastag katalógus mutatja majd be, a brand pedig valóban sok irányba kiterjeszthető, a Fradi szelettől a Fradi whiskey-ig.” Ilyen típusú merchandising eddig egyetlen magyar sportmárka körül sem született, holott Nyugat-Európában mindez egyáltalán nem szokatlan üzleti modell. A Manchester United-nak például szerte Nagy-Britanniában vannak például üzletei, a csapat sikerei pedig emelik mindazoknak a cikkeknek az eszmei értékét, amelyek a shopokban kaphatóak.

A hazai célcsoport Várszegi szerint van olyan széles, hogy eltartsa a hálózatot. „Ha megnézzük csak a napilapok sportrovatait, az éves hírek 50-60 százaléka a Ferencvárosról szól. A Fradi-szurkolók olyan sokan vannak, hogy már önmagában is egy tág piaccal állunk szemben, ez pedig a merchandising tevékenységgel és a szórakoztató központ létrehozásával még szélesebbre növelhető” – állította.

Ezzel egyébként más források is egyetértenek: a Figyelő szerint például a Fradi az egyetlen olyan csapat ma Magyarországon, amely a szurkolótáborával és imázsával a befektetők és a szponzorok szerint vonzó lehet. A tervezett üzleti modell harmadik pillére valóban

a szponzorok és a támogatók

megnyerése. A hazai csapatok bevételeiknek 60-70 százalékát a szponzortámogatásokból nyerik, a Fradi körül pedig Várszeginek már eddig is sikerült meghódítania egy pár jelentős piaci szereplőt. „A szponzorálás ma Magyarországon egy egyoldalú támogatást jelent, ezért van egy bizonyos negatív felhangja, mivel a szponzorok formálisan kapják csak vissza a támogatást. A Fradi-szponzorokat azonban nagyon sokban tudjuk kompenzálni.” – mondta. Erre az évre az FTC Rt. 200 millió forintos szponzori szerződést írt alá a Westellel. A Westelen kívül megállapodás született már a Külkereskedelmi Bankkal, és lezárultak a tárgyalások más cégekkel is a partnerkapcsolatokat illetően.

A jövő lehetséges szórakoztatóközpontja

A siker kulcsa a szurkolótábor, a szponzoráció, a professzionális merchandising ezen felül pedig a televíziós jogdíjakból származó bevétel. „A labdarúgás elsődlegesen médiaüzlet, és ott megy a legjobban, ahol a média a legfizetőképesebb (most éppen Angliában).” – mondta Várszegi. Annak függvényében, hogyan alakulnak a mérkőzések közvetítései, később érdemes lehet egy önálló focicsatorna gondolatával is foglalkozni, ahol a focira napi külön 4-6 órás műsort lehet majd építeni. Márciustól kijövünk a Fradi magazinnal, amely 15 ezer példányban jelenik meg.” – tette hozzá.