Felelősségérzet mozgatja az új origós véleményoldalt

Hosszú évekig részben a te nevedet is viselte egy tanácsadócég, a Krecz & Nádori, nemrégiben viszont eltűntél belőle. Miért szálltál ki?
Azért, mert – ahogy mondani szokás – más elképzeléseink voltak arról, hogy hogyan és merre kellene továbbvinni a céget. Nagyon sok tényleg szép év után jutottunk el arra a pontra, hogy ez tűnt a jó megoldásnak.
 
Az LWp, ahova a múlt év elején szálltál be, majd nemrégiben ki, miben különbözött a Krecz & Nádoritól?
Elsősorban nem a tevékenységében, hanem a méretében. Amit a Tiborral [Krecz Tibor – A Szerk.] csináltunk, az mindig is a cégtulajdonosok személyéhez kötődő tanácsadói meló volt. Nem hízott, nem épült a dolog abban a tekintetben, hogy kis, fiatal tanácsadókat neveltünk volna, hogy terjeszkedni tudtunk volna, hanem megmaradt abban a formában, ahogy elkezdtük: hogy ott vagyunk mi ketten, és a szakértelmünket és az agykapacitásunkat áruljuk. Az LWp meg ehhez képest egy nagyüzem, ahol munkatársak vannak, szakmai munka, utánpótlásnevelés, tehát teljesen más a tét.
 
Mivel hívott az Origo?
Alapvetően azzal, hogy be kívánnak lépni a véleménytartalom-szolgáltatás piacára, és ezt a site-ot ki kell találni, meg kell tervezni és működtetni kell, valamint még egy csomó dologba bele lehet szólni. Az angol nyelvű titulusom, az „editor at large" írja le igazán jól a dolgot, amit szabadon engedett szerkesztőnek szoktam fordítani. Tök jó dolog, nyilván egy csomó felelősséggel is jár, de lehet járni-kelni a szerkesztőségben, és megpróbálni segíteni a kollégáknak különböző dolgokban.
 
Az Origo eddig markánsan kerülte a véleményműfajokat, ezek alapján hogy lett éppen ez a következő nagy dolog? Annak szánjátok egyáltalán?
A célunk egy rettenetesen egyszerű és rettenetesen nehéz dolog: megpróbálunk valamilyen mértékben javítani a közbeszéd színvonalán és hatékonyságán egy olyan országban, ahol ez szerintem egészen drámai módon rossz. Olyan site-ot próbálunk csinálni, amely a fontos dolgokról beszél racionális, nem indulati alapon, amely nem a napi politika által földobott agenda szerint működik, hanem saját elképzelése van arról, hogy mik a problémák. Azt gondoljuk, hogy erre egyrészt társadalmilag szükség van, másrészt hogy ez érdekel ma annyi internethasználót Magyarországon, hogy üzletileg is érdemes legyen működtetni.
 
Milyen hozzáfűzött remények vannak – nem pénzben? Azonnal nagyon felfuttatni, vagy inkább a küldetéstudat dominál?
A küldetéstudat erős kifejezés, de az alapgondolat nem kereskedelmi okokból született meg, hanem abból a felismerésből, hogy ma Magyarországon már az internetes hírportálok jelentik a tömegmédiát, és mint ilyeneknek, jó lenne, ha lenne némi felelősségük – ahogy a 19. században elképzelték, hogy sok egyéb érdekes és szexi dolog mellett miért érdemes újságot csinálni. Ahhoz képest, ami ma Magyarországon publicisztikaként zömében megjelenik, én sokkal inkább a mondjuk az Economistben olvasható véleményeket kedvelem, ami rövid, tömör, lehet tudni, miről szól, lehet tudni, hogy mik az alapállításai, mi a probléma és mik az érvek. Nyilván nem lesz minden cikk tök egyforma, és az se baj, hogyha valaki színesen ír, de az alapvető törekvésünk az lesz, hogy elgondolkodtató dolgok jelenjenek meg.
 
Ami a munkád másik felét, a körbemenő- belebeszélő szerkesztőét illeti, vannak dolgok – akár témák, akár a feldolgozás módja –, amelyeket trendszerűen szeretnél másképp látni mondjuk fél év múlva?
Az Origo szerintem egy baromi jó újság, és mint minden baromi jó újságon, ezen is rengeteg folyamatos javítanivaló akad. Azokkal a nagyon jó szerkesztőkkel és szerzőkkel, akik ott vannak, azon kell dolgoznunk, hogy még jobbak legyenek a témák, az írások, a címek, és így tovább. Ez egy folyamatos aprómunka, nem pedig egy olyan projekt, amit egyszer elkezdünk, és aztán valamikor meg majd azt mondjuk, hogy na, most pedig kész van, most jó, mind elmehetünk a kocsmába. Minden szervezettel könnyen megtörténik, főleg, ha sikeres, hogy azt mondja: „minden menjen úgy ezután is, ahogy eddig ment". Kialakulnak rutinok, amik között szerintem vannak olyanok, amiket érdemes folyamatosan szurkálni – érdemes folyamatosan azon gondolkodni, hogy hogyan lehet minden egyes dolgot jobbra csinálni.
 
Az interjú nyomtatásban szeptember 8-án, a Kreatív magazin szeptemberi számában jelenik meg.