GfK - szépségápolás-kutatás
2007-11-14
A GfK idei Roper Jelentése szerint a szépségápolási és egészségügyi termékek terén a fogyasztók többsége nem a reklámokra, hanem saját ítélőképességére hagyatkozik. A kutatásból az is kiderült, hogy többnyire drogériákban és szaküzletekben szerzik be a szépségápolási szereket a vásárlók, akiknek 40 százaléka egyébként elégedett a külsejével.
A GfK kutatásának tanúságai szerint a szépségápolási termékekkel kapcsolatban nemzetközi szinten minden második fogyasztó saját maga ítélőképességére, illetve családja, barátai tanácsára hagyatkozik. Emellett a fogyasztók 29 százalékára vannak hatással a televízióban elhangzottak, és 18 százalékuk kéri ki bőrgyógyász, vagy más egyéb orvos véleményét.
Nyugat-Európában ezzel szemben a vásárlók 29 százaléka kíváncsi orvosi véleményre és 18 százalékuk a televízióban elhangzottakra, míg Kelet- és Közép-Európában a nyugati trend fordítottja érvényesül. A régióban a megkérdezettek 13 százalékát érdekli a bőrgyógyász tájékoztatása és 30 százalékuk tekinti a televíziót a fő információforrásnak.
Hasonlóan a kelet-közép-európai arányhoz, a magyar fogyasztók 24 százaléka saját bevallása szerint a televízióból tájékozódik, és 14 százalékuk kéri ki bőrgyógyász vagy egyéb orvos tanácsát.
Ugyanakkor a szépségápolási termékek kapcsán a nemzetközi átlaghoz hasonlóan 51 százalékuk a „saját feje után megy”, 46 százalék a barátok és a család véleményére is hallgat.
Az egészségügyi és szépségápolási termékeket a felmérés szerint minden második megkérdezett általában drogériában vagy patikában szerzi be, és több mint 36 százalékuk más kereskedelmi csatornák - diszkont, szupermarket, hipermarket - valamely üzletében vásárolja meg.
Hazánkban a nemzetközi összesítésnél jobban, 55 százalékkal szerepelnek a drogériák és gyógyszertárak, és a diszkontok, szupermarketek, hipermarketek is, 52 százalékkal, szemben a globális 36 százalékkal.
A kutatás a vásárlók önképére is kitért: az eredmények szerint világszerte tízből négyen elégedettek külsejükkel és akkor sem változtatnának semmit, ha erre ingyenesen módjuk nyílna. Különösen jellemző ez a hozzáállás a spanyolok és az oroszokra, ahol a megkérdezettek 58, illetve 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy semmit nem változtatna magán.
Az önmagukkal elégedettek tábora Magyarországon sem tér el számottevően a nemzetközi átlagtól: a megkérdezettek 41 százaléka jelezte azt, hogy semmit nem változtatna magán. Legelégedetlenebbek a svédek és a lengyelek, hiszen mindkét országban a válaszadók nem egészen harmada kerülne el valamiféle beavatkozást, ha módja nyílna rá.
A felmérést a GfK Csoport végezte, a magyarországi adatokat a GfK Hungária Piackutató Intézet szolgáltatta. Az interjúk 2006 novembere és 2007 januárja között készültek az egyes országokban, reprezentatív mintavétellel.
Nyugat-Európában ezzel szemben a vásárlók 29 százaléka kíváncsi orvosi véleményre és 18 százalékuk a televízióban elhangzottakra, míg Kelet- és Közép-Európában a nyugati trend fordítottja érvényesül. A régióban a megkérdezettek 13 százalékát érdekli a bőrgyógyász tájékoztatása és 30 százalékuk tekinti a televíziót a fő információforrásnak.
Hasonlóan a kelet-közép-európai arányhoz, a magyar fogyasztók 24 százaléka saját bevallása szerint a televízióból tájékozódik, és 14 százalékuk kéri ki bőrgyógyász vagy egyéb orvos tanácsát.
Ugyanakkor a szépségápolási termékek kapcsán a nemzetközi átlaghoz hasonlóan 51 százalékuk a „saját feje után megy”, 46 százalék a barátok és a család véleményére is hallgat.
Az egészségügyi és szépségápolási termékeket a felmérés szerint minden második megkérdezett általában drogériában vagy patikában szerzi be, és több mint 36 százalékuk más kereskedelmi csatornák - diszkont, szupermarket, hipermarket - valamely üzletében vásárolja meg.
Hazánkban a nemzetközi összesítésnél jobban, 55 százalékkal szerepelnek a drogériák és gyógyszertárak, és a diszkontok, szupermarketek, hipermarketek is, 52 százalékkal, szemben a globális 36 százalékkal.
A kutatás a vásárlók önképére is kitért: az eredmények szerint világszerte tízből négyen elégedettek külsejükkel és akkor sem változtatnának semmit, ha erre ingyenesen módjuk nyílna. Különösen jellemző ez a hozzáállás a spanyolok és az oroszokra, ahol a megkérdezettek 58, illetve 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy semmit nem változtatna magán.
Az önmagukkal elégedettek tábora Magyarországon sem tér el számottevően a nemzetközi átlagtól: a megkérdezettek 41 százaléka jelezte azt, hogy semmit nem változtatna magán. Legelégedetlenebbek a svédek és a lengyelek, hiszen mindkét országban a válaszadók nem egészen harmada kerülne el valamiféle beavatkozást, ha módja nyílna rá.
A felmérést a GfK Csoport végezte, a magyarországi adatokat a GfK Hungária Piackutató Intézet szolgáltatta. Az interjúk 2006 novembere és 2007 januárja között készültek az egyes országokban, reprezentatív mintavétellel.
(forrás:
Kreatív Online)