Mit áldozhat be az Axel Springer és a Ringier?
2013-05-21
Eladhatja 8 megyei napilapját az Axel Springer – értesült a Kreatív Online több, egymástól független forrásból. A vevő információink szerint egy bécsi székhelyű befektetési társaság, a Vienna Capital Partners (VCP), amely voltaképpen az ismeretlenségbe burkolózó valódi vevő nevében járhat el. Az eladással szabad utat kaphatna az Axel Springer–Ringier magyarországi fúziója, ami 2011-ben zátonyra futott, miután a Médiatanács nem adta meg szakhatósági hozzájárulását az ügylethez. A két kiadó kedden közleményt adott ki, amelyben azt írják, a VCP felkérést kapott a magyar portfólió egyes elemeinek megvásárlására. A VCP nem melesleg az FHB bank legnagyobb részvényese.
Nem a Népszabadság eladása lehet az Axel Springer-Ringier magyarországi összeolvadásának kizárólagos kulcsa. A Kreatív Online több, egymástól független forrásból úgy értesült, hogy az Axel Springer eladja 8 megyei napilapját egy bécsi székhelyű befektetési társaságnak, amiről a kiadóvállalat központja ma délután tájékoztatta magyarországi cégeit. Információink szerint az Axel Springer német vezetése közvetlenül tárgyalt az ügyletről, magyarországi vezetésének kihagyásával.
Úgy tudjuk, a vevő a Vienna Capital Partners (VCP) nevű befektetési társaság, amelynek nem ismeretlen a magyar piac. A cég ügyleteit közelebbről ismerő forrásaink szerint a cég legtöbb esetben közbülső szereplőként vesz részt felvásárlásokban, hogy a valódi vevő kiléte ne derülhessen ki, ugyanakkor tanácsadóként is részt vesznek adás-vételekben. Arról, hogy a tényleges vevő ki lehet, biztos információink nincsenek, de piaci pletykák a Fideszhez köthető gazdasági érdekcsoportokat említik. A vételárról a konkrét üzleti konstrukció ismerete nélkül nehéz még csak becslést is mondani, ehhez tudni kellene az ügylet pontos részleteit. Az ügyben megkerestük a VCP elnökét, Wolfgang Lafitet, aki értesüléseinket nem kívánta kommentálni. A társaságról részletesebben keretes írásunkban olvashat.
| A Vienna Capital Partnersről |
|
A VCP-nek jelenleg 24,2 százalékos tulajdonrésze van az FHB jelzálogbankban, amelynek titokzatos, 30 milliárd forintos tőkejuttatásáról éppen kedden adott hírt a Népszabadság. Az FHB ügyleteit jól ismerő forrásunk meg nem erősített információi szerint a tőkejuttatás hátterében is a bécsi cég állhat. A cég még 2008-ban szállt be az FHB-ba 10 százalékos részesedéssel, amit azóta tovább növelt (az FHB második legnagyobb tulajdonosa, az Indexet és a Portfolio.hu-t kiadó CEMP elnöke Spéder Zoltán). Az FHB május 14-én jelentette be, hogy a Magyar Postával közösen megvásárolnák a Díjbeszedő Holdingot. A VCP-nek volt korábban médiás érdekeltsége, a Ringier szerbiai napilapjának: a Blicnek volt résztulajdonosai, miután a Grüner & Jahr 2003-ban eladta a kiadóban meglévő 25,1 százalékos részesedését nekik. A Grüner & Jahr ugyanebben az évben eladta fennálló 74,9 százalékos részesedését a Ringiernek. Mihók Attila, a Ringier Magyarország vezetője a tranzakció után, 2004-ben lett a szerb Ringier vezetője. (A Kreatív magazin vele készült portréinterjúja itt olvasható – a Szerk.) |
Az ügylettel kapcsolatban az Axel Springer és a Ringier közös sajtóközleményt adott ki kedden délután 4 órakor, amelyben a következőket írják:
| A Vienna Capital Partners felkérést kapott a magyar portfólió egyes elemeinek megvásárlására. |
| Az Axel Springer AG és a Ringier AG azt tervezi, hogy további lépéseket tesznek a kelet-közép-európai közös vállalatuk végleges kialakítása érdekében. Első lépésként, a szükséges hatósági jóváhagyások megszerzése érdekében, lehetséges, hogy mindkét társaságnak meg kell válnia magyarországi portfóliójának egyes elemeitől. Ezért a Ringier, az Axel Springer és a Vienna Capital Partners (VCP) bejelentik, hogy kizárólagos tárgyalásokat kezdenek egymással. A VCP-t felkérték, hogy vizsgálja meg a meglévő magyar médiaportfólió egyes termékeinek felvásárlási lehetőségét. A lehetséges tranzakció eredményeként két független magyar médiavállalkozás jöhet létre, amelyhez szükséges a magyar Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyása. A VCP a Ringier régi üzleti partnere és a múltban jelentős médiabefektetések tulajdonosa volt Kelet-Közép-Európában. A vállalat számos vezető európai médiacsoport regionális tranzakcióját segítette tanácsadóként. |
Az Axel Springer Magyarország lapjainak eladásának hátterében a német kiadó és a svájci Ringier 2010 márciusában bejelentett régiós fúziója áll, ami csak Magyarországon nem valósult eddig meg, azok után, hogy arra a Médiatanács nem adta meg hozzájárulását, amire a 2010-ben elfogadott új médiaszabályozás jogosította fel a testületet. A Szalai Annamária elnökölte Médiatanács döntése után a két kiadó visszavonta kérelmét a Gazdasági Versenyhivatalnál. A Médiatanács állásfoglalásában arra hivatkozva vétózta meg az egyesülést, hogy a két kiadó napilap-portfóliója, az Axel Springer megyei napilapjai, a Ringier által kiadott Blikk és a svájci Ringier többségi tulajdonában lévő Népszabadság túlságosan nagyok lennének a hazai napilappiacon.
A helyzet megoldása - legalábbis eddig úgy tűnt, hogy - a Népszabadság eladása lesz, amiről az elmúlt években ellentmondásos hírek kerültek napvilágra. Korábban a hírek arról szóltak, hogy a svájci kiadó felvásárolja a napilapkiadó teljes egészét, majd 2012 júliusában a Hvg.hu írt arról, hogy a Ringier eladja a közéleti napilapban meglévő tulajdonrészét a kisebbségi tulajdonos, az MSZP-hez kötődő Szabad Sajtó Alapítványnak. Mindebből semmi nem valósult meg, sőt, a napilap munkatársait 2013 elején átköltöztették a Ringier Magyarország 8. kerületi központjába. A fúzióval kapcsolatos legutóbbi hír egy hónappal ezelőtt, április 24-én jelent meg, akkor a Napi Gazdaság, konkrétumok említése nélkül írt arról, hogy a két kiadó ismét nekifut a fúziónak, és hogy az ügyletet az év végéig lezárják. A két kiadó keddi közleményének megfogalmazása ugyanakkor nem zárja ki, hogy akár a Népszabadság, akár más a két kiadó portfoliójából más kiadványok eladásra kerüljenek.
Kevesebbet csökkentek, mint mások
A megyei lapok piacán a metropol terjeszkedésén kívül az utóbbi idők legnagyobb híre az év elején történt Lapcom-eladás volt, ami az Origo információi szerint tízmilliárdos üzlet volt. A Kisalföldet kiadó céget a Bors kiadója, a Kurens Press Media vette meg.
Az Axel Springer megyei lapjanak aktívan vásárolt példányszámai a Magyar Terjesztés Ellenőrző Szövetség (MATESZ) negyedik negyedéves adatai alapján összesen 12,34 százalékkal csökkentek 2010 és 2012 között. Míg 2010 negyedik negyedévében a 8 megyei napilap (24 Óra, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, a Petőfi Népe, a Somogyi Hírlap, a Tolnai Népújság, az Új Dunántúli Napló és az Új Néplap) aktívan vásárolt példányszáma 165 ezer 917 volt, addig 2012-ben már csak 145 ezer 446.
Ez a csökkenés ugyanakkor lényegesen kisebb, mint amekkora mértékben más napilapok csökkentek ugyanebben az időszakban. Összehasonlításképpen: a Népszabadság aktívan vásárolt példányszáma 21 és fél, a Magyar Nemzeté és a Blikké 15, a Borsé pedig 17,6 százalékkal csökkent. A Népszabadság aktívan vásárolt példányszáma 67 ezer 611-ről 53 ezer 46-ra csökkent 2010 és 2012 negyedik negyedéve között. A Magyar Nemzeté 46 ezer 346-ról 39 ezer 368-ra, a Borsé 85 ezer 38-ról 70 ezer 44-re, míg a Blikké 181 ezer 894-ről 154 ezer 622-re csökkent ugyanebben az időszakban.
Ki lehet a vevő?
Arról, hogy a Fideszhez kötődő gazdasági csoportok közül melyik állhat a vásárlás hátterében, egyelőre nincsenek információink. Az elmúlt időben a Metropol ingyenes napilap jelentős vidéki terjeszkedésbe kezdett. 2012 októberében jelentette be a cég, hogy újabb 30 városban jelennek meg, miután korábban arról döntöttek, hogy Budapest és a megyeszékhelyek után 40 városban jelennek meg kiadványukkal. A Metropolt kiadót 2011 júniusában vette meg a Metro Internationaltől Fonyó Károly cége, a Megapolis Media, amely később, 2013 februárjában átvette a Patonai Péter tulajdonában lévő IMG-től az Adversium nevű regionális médiumok értékesítésével foglalkozó céget.
Csuday Gábor