„Art directorként jó néhány olyan forgatáson vettem részt, ahol éreztem: kedvem lenne a rendező bőrébe bújni és leforgatni helyette a filmet. Nem tagadom, időnként az is megfordult a fejemben, hogy talán én is meg tudnám ugyanolyan jól rendezni, mint az adott rendező” – mondta Varga Tibor, a Cafe Creative vezető art directora. Egyre gyakoribb jelenség, hogy a háttérben figyelő kreatívigazgatók, art directorok egy része átveszi az irányítást és maga is rendezni kezd, hogy megmutassa, ő hogyan forgatná a filmet, hogyan vezetné a színészeket másként.

Internetre jó lesz
Végül is mi a dolga egy reklámfilmrendezőnek, amit ne tudna bárki más is megcsinálni annyi brief, pre-production meeting és storyboard után? A kreatívigazgatók, art directorok mellett szólhat a játékfilmes gyakorlattal érkező rendezőkkel szemben az is, hogy reklámos kreativitással gondolkodnak. Ez azt jelenti, hogy könnyen átlátják és megértik a kreatívötlet és a piaci cél közötti összefüggéseket. Nem tolják előtérbe a művészi ambíciójukat, értik a reklámfilmgyártás folyamatát, lépéseit és pontos céljait. „Folyamatosan járunk forgatásokra, utómunka-stúdiókba, minden egyes gyártási fázisnál ott vagyunk, figyelünk és részt veszünk, és ez a tapasztalat néha elég ahhoz, hogy külső rendező bevonása nélkül hozzunk létre kisebb vírusfilmeket” – mondta Gosztonyi Csaba, a Carbon Group Communication ügyvezetője.

Ügynökségi forrásaink szerint általában a kis költségvetésű, főleg online csatornákon terjesztett videóknál és a kifejezetten ötlet- és nem látványalapú filmeknél gyakori, hogy a kreatív nem ereszti ki a kezéből saját gyermekének tekintett ötletét. Az ilyen, kisebb volumenű filmeknél könnyebb az ügyfelet is meggyőzni arról, hogy kívülről hozott rendező nélkül is simán leforgatják a filmet.

„A költségek ismeretéből vagy a kreatívötletből fakadóan döntünk úgy, hogy házon belül oldjuk-e meg a rendezést”– mondta Horváth Lajos, a Laboratory Ideas kreatívigazgatója. Nem hívtak rendezőt, így az ügynökség art directora, Sós Bálint rendezett például a Budapest Bank számára videobannert, és ő jegyzi az UPC egyik szpotját is. Ez utóbbinál rejtett kamerával vették fel, ahogy Szőke András próbál bejutni a Duna Televízió székházába a legújabb díjcsomaggal. „Ez nem egy klasszikus rendezői feladat volt, mert éppen a rendezetlenség és a spontán alakuló események követése volt a szpot alapelve, így olyan valaki kellett, aki levezényeli a dolgot” – magyarázta Horváth. Hasonlóan nem klasszikus szpotokat rendezett Gosztonyi Csaba, cégtársaival, Papp Péterrel és Soha Krisztiánnal a Viasat3 tévécsatornának készített Lúzer FC vírusfilmekkel, vagy a Topmodell című műsort reklámozó videókkal. Vannak rendezői ambíciói Fabricius Gábornak, a Republic Advertising & Branding ügynökség kreatívigazgatójának is, aki egy londoni művészeti iskolában tanult korábban filmrendezést. „Ez az egyik alapja annak, hogy vállalok ilyen feladatokat is” – mondta Fabricius, aki nemrégiben a Coca-Cola által létrehozott Coke Club számára készített vírusvideó-sorozatot, a Feri Tívít és a T-Online számára készült London Expedíció darabjait rendezte.

Amit nem vállalnak a kreatívok
Az ügynökségek általában a tervezett reklámfilm jellegétől, a média-megjelenés típusától és a megrendelő cég méretétől teszik függővé, hogy kivel rendeztetik a filmet. „Egy multinacionális cégnél valószínűleg szóba se jöhetne, hogy magunk rendezzünk” – mondta Gosztonyi. Varga azon kevés ügynökségi emberek közé tartozik, akinek nemcsak akkor adnak rendezésre lehetőséget, ha kiderül, hogy túl kicsi a büdzsé, és nem fér bele egy normális rendezői gázsi, hanem az elmúlt években komoly ügyfelek tévéreklámjait is megrendezhette. Így például ő készítette az OTP több szpotját is. Azonban a bank sem terjesztette ki ezt az engedélyt a márka minden megjelenésére, így a nagy imázsszpotokra, például a Dél-Amerikában készült lufis OTP-s szpotra is kívülről hívtak rendezőt. Varga szerint az egyes reklámfilmek sajátosságai más-más rendezői tapasztalatot igényelnek. A filmek típusát tekintve az ügynökségek szerint a komolyabb színészvezetést igénylő jelenetek és a nagy költségvetésű imázsfilmek azok, amelyeket már nem vállalnának rendező bevonása nélkül.  „Ha a színészvezetés a fontos, legtöbbször mi is Paczolai Bélát hívjuk, mert ő ismeri a színészeket és tud velük bánni” – tette hozzá Gosztonyi. Az ügynökségi emberek rendezési ambíciói azonban nemcsak az ügyfél és az ügynökség kapcsolatára hatnak ki, hanem az ügynökségen belül is okozhatnak konfliktusokat. „Mivel a forgatások ideje alatt a rendezés mellett az egyéb art directori munkáim továbbra is megmaradnak, szinte lehetetlen párhuzamosan mindkettőben egyenlő színvonalon helytállni” – mondta Varga, aki ezt úgy oldja meg, hogy ha tud, szabadságot vesz ki a forgatásra és annak előkészítési idejére is. „Ezáltal a benti csapat is jobban tud előre tervezni a kieső kapacitással, illetve a stábtól sem vonják el art directori teendői a rendezőt” – tette hozzá Varga. A kontroll kérdése is kényes, amikor egy ember több szerepet is vállal egy reklám elkészítésénél. „Szeretünk mi is filmezni de az a legfőbb dolgunk, hogy az általunk kifejlesztett koncepcióból született filmet biztonsággal leszállítsuk a megrendelőinknek, így vigyázni kell, ne akarjunk túlzottan beleszólni egy rendező munkájába, vagy teljesen átvenni azt” – világított rá egy másik veszélyre Gosztonyi.

Mégis a kreatívok támogatandó rendezői ambícióit bizonyítja több, jól sikerült hazai és nemzetközi megoldás, ami azt jelzi, hogy ha megvan a bizalom az ügyfél és az ügynökség között, akkor a kreatívok akár nagy ügyfeleket is képesek meggyőzni arról, hogy házon belül is meg tudják oldani a rendezést. Ilyen például 2008 egyik legjobb szpotja, a Cadbury’s-nek készített és Cannesban nagydíjat kapott Gorilla-szpot, amit Juan Cabral, a Fallon London kreatívigazgatója írt és rendezett is egyben. És, hogy hazai példát is hozzunk: Nagy nemzetközi ügyfélnek, a Mc Donald’s-nak a szpotját rendezte idén a DDB budapesti kreatívcsoportja.



A Cadbury’s Gorrilla című szpotja a Fallon Londontól