A közmédia nem akar versenyezni

Az NMHH támogatásával szervezett konferencián nem jelentek meg az új médiatörvény-tervezet beterjesztői, egyikük - Rogán Antal ugyanakkor egy csütörtöki sajtótájékoztatón beszélt a parlament előtt lévő törvényjavaslat legfontosabb elképzeléseiről az MTI-nek. A médiatörvénytől a tartalomszabályozás területén szigorúságot, a piacszabályozásban határozottságot, a közszolgálatiságban hatékonyságot, racionalizált működést, a hatósági kérdésekben pedig alapvetően átláthatóságot várnak el.

A hírközlési piacon használt kategóriákat alkalmazzák majd a médiapiacon is
A törvény beterjesztőinek célja a piaci koncentráció megakadályozása annak érdekében, hogy elérjék a média sokszínűségét. Ennek érdekében a törvény definiálni fogja a jelentős piaci erővel bíró szolgáltató kategóriáját (ezek azok a szolgáltatók, amelyek éves átlagos közönségaránya meghaladja a 15 százalékot), valamint a piaci koncentrációs kontrollhatárt, ami 35 százalék. Rogán Antal szerint ezt a 35 százalékos határt egyelőre senki nem érte el még Magyarországon, de már megfigyelhetőek olyan tendenciák, amelyek miatt érdemes erre felkészülni. Ha egy cég a piaci koncentrációban eléri a 35 százalékot, a törvény szerint nem indíthatna újabb médiaszolgáltatást. Befolyásoló képességük mértéke miatt bizonyos közszolgálati feladatokat ezeknek a jelentős erővel bíró médiacsoportoknak teljesíteniük kell majd továbbra is.

Cél a nagy érdekcsoportok törekvéseinek megakadályozása
„Meg fogjuk próbálni korlátozni azt, hogy egy vagy két érdekcsoport kezébe kerüljön a magyarországi kereskedelmi média” - emelte ki Rogán Antal a törvényjavaslat egyik legfontosabb törekvését. Érdekes, hogy legutóbb épp egy a Fideszhez szorosan kötődő cég – az Infocenter próbált bevásárolni a legnagyobb Magyarországon működő médiacégbe, a Magyar RTL-be, amire a Gazdasági Versenyhivatal engedélyt is adott, később azonban kiderült, hogy az üzlet mégsem jött létre, miután a felek nem tudtak megállapodni a részletekben.

Eltérő hangsúlyok
Rogán Antal elképzelése szerint az MTI önálló tartalomszolgáltatóként működve többféle tartalmat lesz majd képes előkészíteni, annak megfelelően, hogy melyik csatornán jelenik majd az meg. Megfogalmazása szerint azonos tartalmi bázison felépítve eltérő hangsúlyokkal tudják majd a híreket terjeszteni, aminek egyfelől az a célja, hogy spórolhassanak, és ne csak hírgyártásra legyen forrása a közmédiának.

Az összevonás másik fontos célja a beterjesztő szerint az, hogy az államilag finanszírozott média a mostaninál is hatékonyabb befolyásoló képességgel bírjon a hírpiacon. Belénessy Csaba, az MTI nemrég kinevezett vezérigazgatójának nyilatkozatával ellentétben Rogán nem a piaci alapon működő tartalomszolgáltatókkal szeretné versenyeztetni a közmédia különböző felületeit, hanem elképzelései szerint olyan hírek eljuttatására kellene ezeket használni, amelyek máshol nem jelennek meg. „Itt nem az Index, nem a TV2, nem az RTL Klub a versenytárs. Én azt gondolom, sokkal inkább a befolyásoló képesség az, ami perdöntő, tehát az, hogy ezek a közszolgálati médiumok más típusú tartalmat tudjanak megjeleníteni” – mondta el az országgyűlési képviselő.

Nem a nézettség és a bevétel a szempont
Rogán Antal szerint az sem jó, ha a közszolgálati médiumok piaci versenyre vannak kényszerítve. Szerinte az is cél, hogy a közszolgálati médiumok ne legyenek nagymértékben rászorulva piaci forrásokra; „el tudjuk indítani azt a normatív finanszírozást, ami valóban, normatív alapon, a közszolgálatiság szerint feladatokhoz, a minőségi tartalmak előállításához pénzt is rendel. Ott nem a nézettség és nem is a piaci reklámbevétel jelenti az elsődleges célkitűzést, hanem maga a tartalom: ez a közszolgálatiság lényege”

Ne lehessen kifizetőhely a közmédia
Rogán hangsúlyozta azt is, hogy véget akarnak vetni annak a gyakorlatnak, hogy „ezek a médiumok sokféle értelemben kifizetőhelyek voltak”. Példaként azt mondta: úgy szerveztek ki szolgáltatásokat, hogy annak önmagában nem volt értelme. Szerinte ennek „egy ilyen típusú hatékonyabb, kicsit koncentráltabb szervezeti működéssel” elejét lehet venni. A szép elképzeléseket némileg ellenpontozza, hogy az MTI egyik vezérigazgató-helyettesének azt az egyébként addig az Echo TV vezérigazgatójaként dolgozó  Szabó László Zsoltot nevezték ki, aki 1999 és 2001 között az MTV elnöke volt, e posztjáról pedig azért kényszerült lemondani, mert a közszolgálati tévé a csőd szélére került.

„Szakmai vita” csak a parlament keretei között lesz
Az új médiatörvény a médiaalkotmánnyal teszi majd ki a médiaszabályozás egészét, a hatályos médiatörvény és az 1986-os sajtótörvény pedig hatályát fogja veszíteni. Megjegyezte, a médiaalkotmány az alapvető tartalmakat érintő normák gyűjteménye, míg a médiatörvény konkrét szabályokat gyűjt össze, és kifejezetten a médiaszolgáltatásokra vonatkozóan tartalmaz előírásokat.

Rogán Antal hozzátette, a médiatörvény-javaslat nincs kőbe vésve, módosulhat, készen állnak a szakmai vitára a parlamenti kereteken belül, de kisebb mértékű változásra számít, mint a médiaalkotmány esetében. A politikus arra készül, hogy lényegesen több lesz a lobbiérdek és kevesebb az elvi érv, pedig lobbiérdekekre - mint hozzáfűzte - kevésbé fogékonyak. Elképzelhetőnek nevezte, hogy a szabályozás egyes elemeit fél-háromnegyed év után át kell tekinteni.