Valaki megint nem mond igazat

Az Európai Bizottság a vitatott magyar médiatörvényt nemcsak az unió audiovizuális médiáról szóló irányelveire tekintettel vizsgálja, de az EU alapjogi chartájában rögzített sajtószabadság megsértésének vonatkozásában is - mondta hétfőn Brüsszelben a bizottság médiaügyi biztosának, Neelie Kroesnak a szóvivője.

Mint Jonathan Todd szóvivő Brüsszelben kifejtette, az EU hatóságai azt is górcső alá veszik, nem sérül-e a szolgáltatások telepítésének és nyújtásának az uniós szerződésben előírt szabadsága. A felügyeleti hatóság szerepével azonban nem foglalkoznak.

Kroes péntek este a Bizottság nevében levelet intézett a budapesti kormányhoz, határozott aggodalmának adva hangot a médiatörvénnyel kapcsolatban.

Egy formális szerződésszegési eljárás megindítása Magyarország ellen Todd szerint „lehetőség” csupán, arra az esetre, ha az aggodalmak beigazolódnának, és Magyarország nem tisztázná azokat. Nem kell azonban „a szekeret a lovak elé fogni” - figyelmeztetett a szóvivő.

Kroes levele a nem audiovizuális média kérdéseire is kitér - mondta a bizottsági szóvivő. A biztos külön hangsúlyozta, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a törvény értelmében nemcsak az elektronikus média körére alkalmazható - ahogyan az EU tagállamaiban szokás -, hanem az on-demand szolgáltatásokra, valamint a blogokra is videoblogokra is. Levelében a médiabiztos a jól körülhatárolt kritériumok hiánya miatt is aggodalmát hangoztatta.

Szerinte mindez a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának túlzott korlátozásához vezethet, s ezen a ponton felmerülhet az uniós alapjogi charta 11-es cikkelyében foglalt véleménynyilvánítási és információs szabadság sérelme is.

A médiatörvény egy további, Kroes által kifogásolt pontja arra vonatkozik, hogy a jogszabály regisztrációs kötelezettséget ír elő a médiumok számára, s nemcsak az audiovizuális média körében. „Kroes aggodalmának adott hangot, hogy e szabályok megszorítások nélküli alkalmazása a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának aránytalan korlátozását jelentené" - mondta a szóvivő.

Ez utóbbi azért is érdekes, mert szombaton Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt mondta, hogy Kroes levele technikai jellegű és nem a szólás- és sajtószabadsággal összefüggő kérdéseket fogalmaz meg, mely állítást tegnap Nagy Anna kormányszóvivő is megismételte.

A kormányzati kommunikáció abban nem csúsztatott viszont, hogy nem talált jogi fogást az Európai Bizottság a bírálók, köztük eredetileg Kroes által is kifogásolt Médiahatóságon (NMHH) és annak összetételén. A testület kizárólag a kormányzó jobboldali konzervatív Fidesz tagjaiból áll, akik kilenc éven át tölthetik be posztjukat.

Az EU médiaügyi irányelvei azonban semmilyen rendelkezést nem tartalmaznak a felügyeleti hatóságok függetlenségére vonatkozóan. Az EU államai „rendkívüli bölcsességről” téve tanúbizonyságot, semmi ilyen meghatározást nem fogadtak el, pedig az Európai Bizottság és az Európai Parlament törekedett erre - mondta Kroes szóvivője.