„A határok már most is átjárhatóak, és ezt az EU-csatlakozás csak még könnyebbé teszi majd. A pr fejlődni fog, és az EU pályázati forrásai által biztosabb üzlet is lesz, nem beszélve az olyan új területek megjelenéséről, mint például a brüsszeli lobbizás. Az EU-csatlakozásunktól átláthatóbb pályáztatást, a tendereztetések rendszerének szabályozását, a szerzői jogok védelmét is várom” – mondta a Kreatívnak Molnár Artúr, a több kelet-európai országban irodát működtető Mmd pr-ügynökség helyettes vezetője.

A Kreatív által megkérdezett pr-szakemberek szinte egyöntetűen állították: a pr mint szakma megbecsültebb, mint üzlet erősebb lesz. A pr-szakemberek a vállalati vezetésben, a helyi ügynökségek pedig a külföldi megbízások terén válnak fontosabbá a csatlakozás után. Abban azonban eltérőek a jóslatok, hogy a magyar pr-szakemberek megállják-e a helyüket az EU más tagországaiban, illetve, hogy a magyar ügynökségek szerezhetnek-e megbízást például Franciaországban.

A pr helyi specialitás
A public relations jellegéből adódóan helyhez, kultúrához, nyelvhez kötött. Ezzel kiemelkedik a többi marketingkommunikációs terület közül, a pr területén megszerzett szaktudás óhatatlanul kiegészül az adott ország politikai, kulturális, gazdasági ismeretével. „A magyar vezetők nem nagyon beszélnek idegen nyelveket, a pr azonban a bizalom szakmája, ehhez pedig elengedhetetlen a közös nyelv. A kulturális különbségek sem igényelnek külön magyarázatot, ha a kommunikátor és a vezető az anyanyelvén beszél egymással” – mondta a nyelvi különbségek nehézségeiről Szeles Péter, a Magyar Pr Szövetség (MPrSz) egykori elnöke, több szakkönyv szerzője.

A pr-szakma lényegét, a gyakorlati alkalmazásokat nehéz exportálni, ez a legfőbb érvük azoknak, akik azt mondják, nem várható, hogy egy magyar tulajdonú pr-ügynökség európai ügyfelet szerezzen. „Nagyszerű dolog lenne, bár egyelőre nehezen tudom elképzelni, hogy egy magyar ügynökség megbízáshoz jut valahol Európában, miközben idehaza egyre gyakoribbak azok a tenderek, amelyekhez nemzetközi referenciákat kell a pályázóknak felvonultatniuk” – mondta Ferling József, az MPrSz jelenlegi elnöke. Az esetleges külföldi megbízásokhoz az európai szakmai követelmények elsajátítása is elengedhetetlen, erről azonban jelenleg Magyarországon még a szövetségek sem tudnak eleget. „A magyar ügynökségek csak akkor fogják figyelembe venni az európai standardokat, ha már egy-két tenderen kudarcot vallottak” – mondta Barát Tamás, az európai pr-szövetség, a CERP alelnöke.

A pr gazdasági tényező
Nagyobb szerepe lesz annak, hogy a pr mit tud nyújtani a gazdaság szereplőinek, és ez változást hozhat a vállalati gyakorlatban is. Európai elvárás, hogy a vállalati pr-es „vezérközvetlen” legyen, azaz közvetlen munkakapcsolatban legyen a vállalat vezetőivel. Ha nem is biztos, hogy mindenütt igazgatói szinten, de fontosságát tekintve a felsővezetésben lesz a helyük a pr-szakembereknek. A cégek – ha nem is ismerik fel jelentőségét – nem engedhetik majd meg maguknak, hogy ne alkalmazzanak pr-est, akár cégen belül, akár külső tanácsadóként vagy ügynökségi megbízással. „Az EU-s követelmények hozományaként az eddiginél több pályázati lehetőség nyílik az ügynökségek számára is, hiszen lassan nincs olyan terület, ahol a tenderkiírásban ne írnának elő public relations vagy marketingkommunikációs feladatokat. Olyan megbízók is pr-ügynökségekhez fognak fordulni, akik ezt korábban még nem tették, és ezzel párhuzamosan várhatóan a pr-büdzsék nagysága is növekedni fog” – mondta lapunknak Ferling József.

Eltérőek a jóslatok arról is, hogy a Magyarországon jelen nem lévő uniós ügynökségek juthatnak-e magyarországi megbízásokhoz. Vannak, akik szerint nem lesz a nemzetközi ügynökségeknek nagyobb esélyük, mert a helyi specifikusság mindig fontosabb marad. Előnyt élveznek majd a „bedolgozások”, az alvállalkozói szerepek, illetve a konzorciumi együttműködések. „Bár elméletileg nyerhet el magyarországi megbízást egy külföldi pr-ügynökség, az esetek többségében helyi ismeretekkel rendelkező magyar ügynökségtől fog segítséget kérni, vagy akár alvállalkozóként megbízást adni neki” – tette hozzá Barát Tamás.

Vajon a nemzetközi hálózat tagjaként működő magyar ügynökségeknek könnyebb lesz-e a dolguk a csatlakozás után? A piaci szereplők többnyire úgy ítélték meg, hogy igen, de ez nem az uniós tagság következménye lesz. „Magyarországon már eddig is gyakorlat volt, hogy a multinacionális cégek magukkal hozták globális ügynökségeiket, de ugyanígy van példa arra is, hogy a térségi sajátosságokat jól, jobban ismerő helyi szakemberekkel vagy helyi alvállalkozókkal dolgoztatnak Magyarországon” – véli Ferling József. A csatlakozással ugyanakkor az igen szűk magyar piac hirtelen kinyílik, ami kérdésessé teheti a pr-ügynökségek életben maradását Magyarországon. Ebben a kérdésben az általunk megkérdezett szakemberek többnyire hasonló jövőképet állítottak fel: az az ügynökség, amelynek működése már megszilárdult, nem tűnik el a piacról. Az MPrSz nemzetközi kapcsolatainak életre keltésével készül a csatlakozásra. „A nemzetközi pr szövetségektől valódi válaszokat keresünk arra, valójában mi lesz az EU-ban. Jelenleg úgy tűnik, nem sok minden változik majd a csatlakozással. Például Magyarországon is gyakorlat már, hogy a pályázat elbírálásánál előnyt élvez az az ügynökség, amely valamely szakmai szervezet tagja. Ugyanakkor el kell mondani, hogy a szövetségi tagság még nem jelent automatikusan minőségbiztosítást is. A jövőben még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az oktatásra, azon belül is elsősorban a gyakorlati képzésre” – mondta a szövetség elnöke.