"Ha valaki túl sok SMS-t ír a mobiltelefonján, az megbetegszik: nekirohan a falnak, kisebbségi komplexusa alakul ki és nem létező csengőhangokat hall" – írta a Dpa német hírügynökség ausztrál médiára hivatkozva. Mint kiderült, az ausztrál újságírók egy pr-akciónak dőltek be, ami csak a hír megjelenése után derült ki.

A cikkben szereplő "SMS-mámor" vagy a "poszt-SMS" stressz szindróma" ugyanis nem létezik, reklámszakemberek találták ki, hogy a Boost Mobile neve szalagcímekben köszönjön vissza. A mobilszolgáltató sajtóközleményében szerepelt, hogy "két kutató vizsgálatai alapján" több lelki zavart is "definiáltak" az SMS-függőknél, és példákkal támasztja alá állításait.

Az álhír Shari Walsh pszichológus tanulmányát vette alapul, a kutató azonban semmit sem tudott a Boost által megnevezett lelki zavarokról. "A kutatásom azt mutatta ki, hogy a fiataloknak előnyei és hátrányai is származnak a mobiltelefon használatából. Függőségről szó sem volt. Visszautasítok ezért minden állítást, miszerint kutatásaim lelki zavarokat diagnosztizáltak" - írta a német hírügynökségnek küldött elektronikus levelében.

A betegségek "felfedezőjeként" a Boost Mobile egyébként ismeri az állítólagos gyógymódot is. A Facebook közösségi portálon a cég létrehozta az SMS-mániások (Textaholics) csoportját. Aki ott rákattint a "Help is here" (itt a segítség) gombra, az aktuális díjszabásokat feltüntető oldalra jut el: a szabvány SMS-enkénti egycentes árnak kell kigyógyítani azokat, akik rövid szöveges üzenetekkel bombázzák ismerőseiket.