Az Index bármit megírhat

Beültél Uj Péter egykori szobájába? (Mészáros Zsófi, Dudás Gergely elődje nyilatkozta azt a Kreatív Online-nak, hogy nem ül be UP szobájába. – A szerk.)

Nem, nem ültem be, és nem is fogok. Szerintem inspiráló a szerkesztőségben, a többiekkel együtt ülve dolgozni. Jobb benne lenni a sűrűjében, mint elkülönülve.

Mennyire nehéz Mészáros Zsófi és Uj Péter után az Index főszerkesztőjének lenni?

Az biztos, hogy magasra tették a lécet. Ha jól emlékszem, Zsófi is valami olyasmit mondott, hogy nem szeretne és nem is tudna olyan lenni, mint UP, én se szeretnék és nem is tudnék olyan lenni, mint ők voltak. De nem is ezt várják tőlem.

A helyzet azért ugyanakkor más is, mint ami akkor volt, amikor Zsófi lett a főszerkesztő. Akkor csak UP ment el a szerkesztőségből, most a csapat meghatározó tagja is távoztak. Ekkora elvándorlás nyilván nem csak kifelé rossz üzenet, de befelé még inkább, rossz hangulatot teremt a szerkesztőségben.
Mit lehet ez ellen tenni, mivel lehet motiválni
a maradókat?

Nagyon fontos emberek mentek el, ez igaz. Nemcsak szakmailag, hanem emberileg, hiszen a barátainkról van szó. Az Index azért is olyan jó munkahely, mert sok személyes és baráti kapcsolat is működik benne. A távozások már csak ezért is nyilván megviselik érzelmileg a szerkesztőséget. Van egy gyászidőszak, nyilván, aztán fel kell mindenkit rázni – szakmailag egyébként most sem látszik az újságon, hogy egy nehezebb időszakban vagyunk. De muszáj a dolognak más vetületeit is nézni: hét olyan ember megy el, akik státuszban voltak, a szerkesztőségben pedig több mint 70 ember dolgozik. Tehát egyfelől a helyzetet nem lehet elbagatelizálni, mert fontos emberek mennek el a szerkesztőségből, de ugyanakkor arról sincs szó, hogy a megmaradt nagy csapat ne folytatná ugyanabban a minőségben és hangulatban tovább a munkáját. A lapnak mindig is erőssége volt, hogy folyamatosan meg tudott újulni, vonzotta és vonzza azokat az embereket, akik közül ki tudjuk válogatni, hogy kikkel szeretnénk együtt dolgozni. Az új emberek, köztük sok fiatal sok újdonságot és lendületet is hoznak a szerkesztőség életébe.

A hangadók egyelőre inkább csak temetik az Indexet, mert úgy gondolják, alapemberek távoztak. Hogyan lehet ezt a képet megváltoztatni?

Azt azért nem látom, hogy bárki is temetne.Ez nem egy reális kép, egy napi 5-600 ezer olvasót elérő és kiszolgáló hírportál vagyunk, nehéz is lenne bármit temetni. De azt is túlzás lenne hinni, hogy valódi hangadókról, széles körben terjedő véleményről lenne szó. 

Ha egy szerkesztőségből elmegy tíz ember, akik közül többen alapembernek számítanak, ráadásul már korábban is távoztak ilyen fontosságú emberek, akkor ezt nehéz másként értelmezni. Nyilván sokan gondolják azt és talán joggal, hogy az Index már nem lesz a régi.

Néhány, nem is igazán olvasott blogon megjelent írás hangulatából azért kár lenne általánosítani, persze ezek is elérnek a szerkesztőséghez, és emiatt ez belül kezelendő probléma, de azért ez maximum egy nagyon szűk kör véleménye. Volt idő, amikor Tóta W. Árpáddal azonosították az Indexet, aztán meg mással. Nagyon sok, a brandhez szorosan kötödő, azt építő tartalmunk van most is, a Comment:com-tól a Képviselő Funkyn át a még fiatal Napi Rajzig. Látni kell azt is, hogy a megújulás minden szervezetnek jót is tesz, persze az nem biztos, hogy jó, ha ez ilyen sebességgel történik. És az Indexben bőven van folytonosság is: azok közül, akik most elmennek, ketten-hárman voltak ott már akkor, amikor én kilenc évvel ezelőtt elkezdtem a szerkesztőségben dolgozni, a maradók között 7-8 ilyen ember is van. Egyébként másfél évvel ezelőtt, amikor Uj Péter elment, ugyanez történt. Rossz volt a sajtónk, ha úgy tetszik, temették az Indexet, mindenki rosszkedvű volt. Aztán a csapat megrázta magát, bizonyos szempontból felszabadult. Nagyon jó volt az újság, mint ahogy most is nagyon jó. A távozások sok kreatívenergiát is felszabadítanak azokban, akik maradtak, dolgozik bennünk az, akár a negatív véleményeket is hallva, hogy bizonyítsunk.

Miért vállaltad el a főszerkesztői felkérést, miért nem csatlakoztál azokhoz, akik UP-pal tartanak?

Lehet itt a jelzőket ragozni, de azért ez egy óriási feladat, kihívás, ami elől nem lehet elugrani, mert nem minden nap találja meg ilyen feladat az embert. És én nagyon komolyan gondolom, hogy az Index ma a legjobb újság, és azt is, hogy ez a helyzet nem is fog megváltozni. Rengeteg olyan ember maradt a csapatban, akikkel szoros a kapcsolatom, és akikkel nagyon jó együtt dolgozni. Hogy miért nem mentem? Majdnem annyi embert hívtak még, mint ahányan végül elmentek. Szerintem mindenki egy picit másért ment el, vagy maradt. Az is igaz ugyanakkor, hogy én nem látom egyelőre eléggé kiforrottnak azt a koncepciót, amivel Uj Péter oldala indul. Mindenki személyes döntést hozott, én abban láttam a jövőmet, hogy maradok. Én kilenc éve vagyok az Indexnél és közben többször változott a munkaköröm. Bár nem feltétlenül gondoltam volna, hogy ilyen sokáig dolgozom majd egy munkahelyen, de azt érzem, hogy bőven van még előttem feladat. Miközben persze tudom, hogy akik mentek, azok is nagyon szeretettek az Indexnél dolgozni.

Jövőre választások lesznek, és már 2010 előtt is az történt ebben az időszakban, hogy azt megelőzően elindult a piacon egy-két online hírportál, amik aztán megszűntek. Mekkora jövőt jósolsz most egy egyelőre körvonaltalan, új közéleti tartalmú oldalnak?

Én maradtam, így nekem nem kell ilyen típusú kockázatokkal foglalkoznom. Akik elmentek, egy szép kihívást, feladatot vállaltak, belevágtak egy új kalandba, tényleg sok sikert és szerencsét kívánok hozzá, de nem az én tisztem ezzel kapcsolatban jóslatokba bocsátkozni. Kíváncsian várjuk, hogy mit és hogyan fognak csinálni, mi pedig tesszük tovább, amit eddig.

A mostani helyzet több okból sem hasonlítható ahhoz, mint ami az Internettó-Index váltás időszakában volt, de tud-e tizenvalahány tehetséges ember még forradalmat csinálni?

Ez a párhuzam nagyon sok minden miatt nem állja meg a helyét. Tényleg nem nekem kell elemezni ezt, de az eddigi tapasztalatok alapján nagyon nehéz feladat egy új indulónak akár százezres látogatást elérnie és azt megtartania. Sokan úgy beszélnek az internetről, mint ahol csodát lehet tenni. Lehet is, persze, de ezek a csodák a világpiacon szoktak inkább történni, mi pedig ennek egy nagyon szűk szeletében, a magyar nyelvű tartalomszolgáltatásban dolgozunk. Ez nemcsak méretében, hanem a fogyasztói szokásokat nézve is más terület. Nem véletlen, hogy a 2009-ben próbálkozó oldalak elbuktak, mint ahogy a nagy híroldalak mellett lévő kisebbek úgy ahogy elvegetálnak. A magyar közönség lassan és nehezen vált, nem csak online területen, hanem általában is. De tényleg azt gondolom, hogy az Index olvasóknak nincs és nem is lesz okuk arra, hogy váltsanak majd. A számaink jók, olyan visszajelzéseket kapunk, hogy amit csinálunk, az jó. Apránként, de gyarapszunk

Az Index szerkesztősége híres arról, hogy nemcsak munkahely, hanem baráti társaság is. Azok, akik már nem tagjai a szerkesztőségnek, sokszor még sokáig rajtamaradnak a levelezőlistátokon, vagy éppen külsős szerzővé válnak, mint pl. Szily László, aki a Gawkerhez szegődött még korábban. A nyitottság előny is lehet, de ilyen helyzetben nem okoz konfliktust, amikor ő, miközben külsős munkatárs, rendszeresen ír arról, hogy mik a fejlemények az Indexszel kapcsolatban?

Szily Laci az Index szerződéses munkatársa, és így természetesen rajta van a listán. Ez fajta nyitottság pedig addig nyilván nem volt probléma, ameddig nem egy valamilyen értelemben konkurens oldalnál dolgoztak azok, akik beleláttak, belelátnak a szerkesztőség belső életébe. Nem volt sok példa arra az Index történetében, hogy valaki a konkurenciához távozott volna, de az ilyen esetekben eddig is egyértelmű volt a policy, őket levesszük, a most távozók helyzete ilyen szempontból egyértelmű. Az összetartást is kifejező nyitottságnak vannak előnyei és hátrányai. Sokszor érkezik a már nem nálunk dolgozóktól témajavaslat, ötlet, vagy éppen felhívják a figyelmet egy-egy hibára. Ennek eddig az előnyeit láttuk.

Ez azt jelenti, hogy megszűnhet majd Szily szerződése vagy megbeszélitek, hogy az Index-szel kapcsolatos témákról ne írjon vagy ha igen, akkor előtte egyeztessetek?

Szily azt ír a Gawkernek, amit akar, ebbe nekem semmilyen beleszólásom nem lehet. Ha esetleg méltánytalan az Indexszel, ami egy ilyen esetben nem is a céget, hanem azokat az embereket jelenti, akikkel tíz évig egy teremben dolgozott és a haverjai, akkor majd úgyis kiosztják az említett levelezőlistán.

Uj Péter azt mondta nemrég Bolgár Györgynek a Klubrádióban, hogy neki akkor lett igazán elege, amikor olyan személyi döntéseket hoztak meg – tulajdonképpen helyette – amikkel nem értett egyet. Tudomásom szerint az egyik az az eset volt, amikor megüzenték, hogy Baksa Rolandnak, a gazdasági rovat újságírójának, aki rendre napokkal előbb értesült és írt is arról, hogy éppen mire készülnek Matolcsyék, mennie kellett. Téged rovatvezetőként hogyan érintett ez az eset, hogyan fogod tudni megvédeni a szerkesztőséget hasonló esetekben?

Ez így abszolút nem igaz, illetve a nyilatkozat félreértése. Baksa Rolandnak nem kellett mennie, és elég erőteljesen próbáltuk visszatartani attól, hogy elmenjen - végül egy jobb ajánlat miatt döntött úgy, hogy elmegy. És UP nem azt mondja, hogy helyette hoztak meg személyi döntéseket, csak azt, hogy születtek olyan döntések, amikkel nem értett egyet, egyébként pedig azt is, hogy nem politikai természetű vitái voltak. Ugyanakkor korábban éppen nektek is azt mondta, hogy a cég irányításával kapcsolatban voltak konfliktusai. Amik egyébként csitultak már az ő utolsó időszakában is, utána pedig teljesen megszűntek. De az tény, hogy az ő távozása előtt meghatározó emberek mentek el a cég gazdasági irányítói közül.
Ettől függetlenül persze hallottunk arról gyakran, hogy egy-egy cikkünk miatt megorroltak ránk a Fideszben, illetve a kormányban – ahogy egyébként hallottunk ilyet számtalanszor 2006-2010 között is. Nem lehet mondani, hogy a kormány gazdaságpolitikai tevékenységét ne az elvárható szakmaisággal, színvonalon kezeltük volna, kezelnénk most is. Sajnos az a helyzet, hogy sokan szeretnek sokkal többet belelátni abba, ami egy adott helyzetben történik. Én azt gondolom, hogy az Index-szerkesztőség a szakma alapelveivel kapcsolatban elkötelezett, emellett elég szabad és szervezett ahhoz, hogy szükség esetén fel tudjon lépni akár a saját tulajdonosával szemben, ha arról van szó, hogy olyan problémát érzékel, ami a szakmai munkát veszélyezteti. Szerintem ilyen lépésre azért nem került sor, mert nem volt rá szükség és nincs okom azt gondolni, hogy ez most megváltozna.

Tudjuk, hogy mekkora nyomás volt a szerkesztőségen a kormányváltás után, aminek végül is az volt az eredménye, hogy UP távozott. Mire számítasz, a hátralevő egy évben?

Ez egy olyan akadémikus kérdés, amire nem lehet előre válaszolni, de arra számítok, hogy lassan teljesen megszűnnek a konkrétumokat nélkülöző, sokszor rosszul összekapcsolt mondatokból származó pletykák, és mindenki arra hagyatkozik, amit az újságban lát: nem hiszem, hogy van ember, aki komolyan gondolhatja, hogy az elmúlt években bármiféle nyomás érezhető volt az Indexen, amit éppen ezért szokás időről időre jobbról is meg balról is ekézni.

Összehasonlításképpen listaáron 2011-ben 68 millió, 2012-ben 480 millió forint állami hirdetés jelent meg a CEMP oldalain, ami 7,5-szeres növekmény. Ez nem jelent problémát abban, hogy állami cégek és hivatalok, valamint a hatalomhoz közel álló üzletemberek viselt dolgairól írjatok?

Azt most egyelőre tegyük félre, hogy ezek listaáras bevételek. A pontos összegekről nem tudok, de arról igen, hogy az államtól származó hirdetések töredékét jelentik az Index hirdetési bevételeinek. Nagyságrendileg ez egyébként nem különbözik attól, ami 2006-2010 között volt. Ahogy a választásokhoz közeledünk, egyébként általánosságban igaz, hogy a sajtó, a média egészében nő az állami hirdetések súlya. Amúgy meg hol hirdetnének, ha nem ott, ahol a legnagyobb az elérés? Mindentől függetlenül pedig meglátszott ez a tartalmon? Ha egy multi hirdet nálunk, nem írjuk meg, hogy rossz a terméke?

Egy lap függetlenségének, a szerkesztőség szabadságának fokmérője, hogy mik azok a történetek, amiket megírnak, ill. éppen azok, amiket nem. Mik azok az ügyek, amikről nem írhat az Index?

Nincsenek ilyen ügyek. De nemcsak állami hirdetések esetén, hanem piaci hirdetők esetében sem. A szerkesztőség és az értékesítés teljesen külön működik, mi csak menet közben látjuk, hogy milyen hirdetések jelennek meg az oldalon.

Ez mind nagyon szép és jó, de ma már mindenki tudja, hogy ez sajnos nem életszerű. Ott van például a szponzorált blogok esete, ahol a tartalom, amit a szerkesztőség munkatársai készítenek sok esetben, a hirdetővel való szoros együttműködésben készül.

Hogyne lenne életszerű. Igen, vannak új vagy nem túl régi hirdetési megoldások, ilyenek a szponzorált blogok is, de azok elkülönítve működnek, és jelennek is meg, amit jelölünk is. Vannak ám pr-cikkek is – nagyon régóta, tíz éve biztosan, és jelölve jelennek meg. Az állam egyébként, úgy tűnik, hagyományos bannerpárti, de ez tök mindegy, most arról beszélünk, hogy a hirdetők nem szólhatnak bele tartalmi kérdésekbe, ez világos, minket pedig semmilyen sztori megírásában nem akadályoznak. Néhányszor konkrétan az is előfordult, hogy egy cég hirdetési kampányában sikerült valamit megírnunk, és a negatív hírt a saját bannerei kísérték – nem örültek, ez tény, ezt hallottuk, de ilyen előfordul. Egyébként ha már minden oldalról vessézük az Index függetlenségét: itt nagyon jó nevű, a szakmában igen kapós emberek dolgoznak, a távozók és a maradók közül is sokakat többször csábítottak igen jó ajánlatokkal. Ehhez képest szinte soha senki nem ment el – ha az ezekben a kérdésekben foglalt állításoknak érdemi valóságalapja lenne, évekkel ezelőtt kiürült volna a szerkesztőség.

Kik azok, akik még érkeznek a csapatba azok helyére, akik felmondtak?

A teljes listáról most ez pár név, április elején jön Dezső András a Hvg.hu-tól, Panyi Szabolcs a Véleményvezértől, és rendszeresen készít majd nekünk videókat Pándi Balázs is

Haszán Zoltán és Vajda Gábor is felmondott, kik lesznek az új főszerkesztő-helyettesek?

Egy nevet el tudok mondani, aki belülről érkezik, ő Haász János lesz, aki eddig a gazdasági rovatot vezette. Több emberrel folyik a tárgyalás, részben külsősökkel is. Ennek még kell egy kis idő, pár hét, ameddig ez kifut. Április végére remélem, sikerül minden személyi kérdést lezárni.

Mészáros Zsófi kevesebb, mint másfél évig volt főszerkesztő, te mennyi időre tervezel?

Lényegesen tovább. Alsó hangon öt évet látok magam előtt, de ez nyilván nemcsak tőlem, hanem sokminden mástól is függ. Annak sem vagyok ellenére, ha valaki egy állásból megy nyugdíjba, de azért ilyet manapság a médiában ritkán látni.

(kép forrása: Facebook)