Hogy jutott az Akció idáig?

Videókazettákkal és ősrégi westeles mobilokkal tömött szekrények, leromlott irodaház, félig üres szobák, barátaikat és kilátásaikat vesztett munkatársak, néhány kisebb megbízás és egy jól hangzó név. Ezt a csomagot vehette át az új tulajdonos az egykor legnagyobb és legsikeresebb hazai ügynökségből, az Akcióból. Postabank, Westel-T-Mobile-váltás, RTL Klubos gumicsirkés kampány, számos szakmai díj, temérdek elismert szakember. Miért épült le mára mégis a szakmában sokszor még ma is „Geszti cégeként” emlegetett Akció?

Az apa kiszáll

Az ügynökségnél valaha dolgozó vagy az ügynökséggel kapcsolatban lévő szakmabeliek szerint ennek egyik oka a családias jelleg lehetett. Elmondásuk szerint az Akció egész történetét a baráti viszonyokra épülő működés határozta meg, ami a történet végére nagy hátránnyá vált. A fontos döntéseket ugyanis a menedzsment Angyalosi László alapító kezében hagyta, aki hosszú ideig semmilyen módon nem vett részt a cég életében, és nem követte a kommunikációs szakma változásait. A Geszti Péterrel, Molnár-Sefcsik Yvette-tel, Kuti Katával, végül Horváth Attilával kiegészült tulajdonosi kör mégis „pater familiasként” tekintett rá. [A cég rövid történetét és a főszereplőket lásd a Családfa című keretes írásban! – A Szerk.].

Angyalosi azonban már 1997-ben bejelentette, hogy tele van a hócipője az ügyvezetéssel, és kiszállna a napi munkából. 2000-ig stratégiai igazgatóként Molnár-Sefcsik Yvette látta el helyette a napi irányítást, de mint mondta, „elég hamar lehetett látni, hogy nem jó az a megoldás, hogy Angyalosi az ügyvezető, neki kell aláírni és dönteni, miközben nem jár be.” 2000 elején egy külsős vezető sikertelen leigazolása után így Molnár-Sefcsik lett az ügyvezető.

Kovács Gábor, az ügynökséggel közel tíz évig együtt dolgozó Filmpartners gyártócég producere szerint Angyalosi visszavonulása után nem volt olyan ember, aki az egészet kézben tartotta volna. Molnár-Sefcsik saját megfogalmazása szerint egy „belső működtető”, aki megpróbálta szétválasztani a tulajdonosi és a menedzsmentfunkciókat, és „a kézi irányítású alkotóközösségből egy világos munkafolyamokra épülő, multihoz hasonló felépítésű, menedzsment által irányított céget kialakítani”, azonban úgy tűnik, az Akció erre alkalmatlan volt. Több, az ügynökség ügyeit ismerő informátorunk is arról beszélt, hogy Molnár-Sefcsik jól vezette a céget, de nem volt karizmatikus, nem akart cégépítést, külföldi terjeszkedést, igazi növekedést.

Az Angyalosi távozásával kialakult vezetőhiányt tovább súlyosbította, hogy 2000-től Geszti Péter kreatívigazgató is menni akart. Hosszú ideig kereste sikertelenül saját utódját, és van olyan egykori akciós, aki szerint soha nem is találták meg ezt a személyt. A 2005-ös csúcsévben a kreatívfeladatokból Geszti még oroszlánrészt vállalt, majd végül 2006-ban szállt ki a napi munkából. A 2004-ben Geszti mellé, majd helyére érkező Horváth „Füge” Attila – több, a cégnél dolgozó munkatárs szerint – jó volt emberi kapcsolatok ápolásában, de nem volt olyan karizmatikus, és nem jöttek tőle olyan markánsan jó ötletek. Angyalosi és Geszti, az Akció két emblematikus figurájának elvesztésével eltűntek az ő energiáik is, amelyek úgy tűnik, soha nem kerültek vissza a cégbe, miközben a társaság közel hetven százaléka egészen a 2010. novemberi tulajdonosváltásig az ő kezükben maradt.

Sok kicsi...

A menedzsmentet a tagok saját bevallása szerint is a döntésképtelenség jellemezte. Nem voltak ellentétek, bólogattak egymás ötleteire, de a megbeszélések igazából értelmiségi kávéházi hangulatban zajlottak, ellamentálgattak, elfilozófálgattak. A gyakorlatban nem történt semmi – mesélték többen is a vezetők közül a Kreatívnak.

Pedig 2006-ban már mindenki látta, hogy változtatásokra van szükség. A klasszikus reklámügynökségi piac szűkült, az állandó megbízások helyét egy-egy kampányra szóló projektalapú szerződések vették át, ehhez képest az Akció egy elkényelmesedett, harminc-negyvenfősre duzzadt klasszikus reklámügynökség maradt.

Az ügyfélszerzésből régebben Geszti aktívan kivette a részét, távozása után ez a terület is gazdátlan maradt, volt olyan időszak, amikor az ügyfélkapcsolati vezető csak részmunkaidőben dolgozott. Az integrált kommunikáció irányába tett lépések erőtlennek bizonyultak, a 2006-ban létrehozott Akció Pr és a 2009-ben indult Akció Event is önálló cégek voltak, többnyire saját ügyfélkörrel. Az online divízió viszont el sem indult, forrásaink szerint azért, mert ahhoz a tulajdonosoknak a zsebükbe kellett volna nyúlni.

Óriási kiszolgáltatottságot jelentett az Akciónak az is, hogy bevételeinek több mint ötven százaléka a T-csoporttól jött, amit még a westeles időszakból, Geszti és Sugár András egykori vezérigazgató szoros személyes kapcsolatából örökölt az ügynökség. Bár az állandó havidíjas szerződés csak idén márciusban jár le végleg az Akció és a T-csoport között, az ügynökség pozíciói fokozatosan gyengültek a T-nél, az onnan érkező munkák és pénzek folyamatosan apadtak.

Nyilván az is benne volt az ügynökség eróziójában, hogy hiába találták meg a vezetők a klasszikus reklámszakmában legjobb embereket, és hiába emlékszik mindenki úgy vissza, hogy milyen fantasztikus gárda volt végig az Akcióban, akikkel felemelő volt együtt dolgozni, a fiatalítás, a vérfrissítés teljességgel elmaradt. Ez kritikus pontnak bizonyult, főképp ilyen válságos időkben. „A jó szakemberség azt a fajta magyaros kreativitást jelentette, hogy egy kérdésre egyetlen nagyon jó – ha lehet, verbális – választ adtunk, de nem próbáltunk tovább látni. Tehát nem márkában gondolkodtunk, hanem aktuális feladatban” – magyarázta a generációs problémát Balázs Kornél, aki 2008 és 2010 között szövegíróként dolgozott az Akciónál.

Forrásaink szerint a cég nem tartotta a lépést a közösségi média térnyerésével, sem zeneileg, sem vizuálisan nem volt progresszív, az ügynökségi blog elindítására pedig alig több mint egy éve szánták volna rá magukat – de akkor már, úgy tűnt, késő volt.

Az Akció 360 menedzsmentje. Balról jobbra: Borókai Flóra, Murányi Márton, Misinszki Ákos, Nyéki Attila és Sályi Réka (Fotó: Akció 360)

Az egyre roskadozó építményre 2008 második felében aztán végzetes csapást mért a válság. A cég kénytelen volt elkezdeni a költségracionalizálást. Először 20-25 százalékkal csökkentették az alkalmazottak fizetését, majd több lépcsőben kezdték a leépítést, amelyek közül az utolsóra 2009 szeptemberében került sor, amikor egyszerre hét embert küldtekel. A leépítések során elbocsátottak operátort, junior szövegírót, pénzügyest, stratégiai tervezőt, továbbá Mészáros Péter művészeti vezetőt, a cégnél szinte a kezdetektől dolgozó Tóth Miklós Max szövegírót, Padányi Orsolya art directort, valamint Andrási Éva ügyfélkapcsolati igazgatót és Szakál Zoltán üzletfejlesztési igazgatót, ezzel Molnár-Sefcsik szavaival „gyakorlatilag le lett fejezve a menedzsment.”

Bár úgy tudjuk, a tulajdonosok az utóbbi években már nem tudtak osztalékot kivenni a cégből, egyik exakciós forrásunk szerint „mindenkinek szemet szúrt, hogy a menedzsment burzsoá módon kezelte magát, akárcsak a régi időkben, amikor az Angyalosi még repülőt vásárolt magának, mert annyira jól ment a cégnek” – emlékezett vissza. „Kinéztünk az ablakon, és ott állt négy tízmilliós autó, amelyeknek a lízingdíjából mondjuk szuper szakembereket lehetett volna felvenni, ehhez képest a korlátlan MOL-kártyát is csak a sokadik leépítés idején vonták meg maguktól” – mesélte a volt munkatárs.

2009 novemberében Molnár-Sefcsik bejelentette, hogy szülési szabadságra megy, és nem kíván visszatérni, ezért új ügyvezető keresésébe kezdtek, ami – akárcsak tíz évvel korábban – 2010-ben is kudarcot vallott. Ideiglenesen visszatért Angyalosi, de ő már nem volt képes megreformálni a céget. „Mint Akela utolsó futása, érezni lehetett, hogy akar még valamit, belefolyik mindenbe, de azt is mondogatta, hogy nem fél eladni az Akciót” – mesélte Balázs Kornél.

Fúzióból eladás

Megoldásként végül felmerült, hogy az Akció fuzionáljon egy online céggel. Információink szerint a jelenlegi tulajdonos Baldaszti & Partners mellett a Carnationnel is tárgyaltak, de a Carnationnél kérdésünkre cáfolták, hogy a fúzióról szó lett volna, állításuk szerint csak együttműködésről szóló informális megbeszélések voltak. Azt, hogy a fúziós tervből hogyan lett eladás, Molnár-Sefcsik sem tudta megmondani, és az sem egyértelmű, miért a Baldaszti & Partners lett a befutó. Geszti Péter ugyanis ellenezte ezt a megoldást, és az üzlet megkötése előtt kiszállt az Akcióból. Arra a kérdésre, hogy Angyalosinak adta-e el a tulajdonrészét, Geszti nem kívánt válaszolni, de a cégbírósági adatok erre utalnak. Ezek szerint ugyanis Geszti 2010 szeptemberében, a négy másik tulajdonos pedig 2010 novemberében vált meg tulajdonrészétől, és a két időpont között Angyalosi részesedése ötven százalék fölé nőtt, tehát többségi tulajdonos lett. Nagyon valószínű tehát, hogy a cég eladása Angyalosi László döntése volt, de cikkünk készítésekor hiába kerestük meg, ő röviden annyit mondott, hogy nincs abban a mentális állapotban, hogy az Akcióról beszélgessen.

A tulajdonosok végül megkötötték a szerződést Baldaszti Péter vállalkozásával, amit egy alapos átvilágítás követett. Mint Baldaszti elmondta, ennek nyomán elkerülhetetlenné vált, hogy a korábbi menedzsmenttagoktól megváljanak. Horváth Attila volt az egyetlen, akinek felajánlották pozíciója megtartását, ő azonban október végén magától állt fel, és Hab Ad néven megalapította saját, egyszemélyes ügynökségét, hová első ügyfélnek „magával vitte” az Akció egyik nagy partnerét, az Aldit. A cég „felrázására” Baldasztiék Zuglóból egy új, belvárosi irodába költöztették az ügynökséget, megújították az ügynökség nevét (Akció 360) és arculatát, továbbá új stratégiát és pénzügyi tervet alakítottak ki.

A megújulás részeként Baldaszti 2011 januárjában igazolta le a Conness Communications két többségi tulajdonosát, Misinszki Ákost és Nyéki Attilát. A Conness ezzel beolvadt az Akció 360-ba. Misinszki operatív ügyvezető, Nyéki kreatívigazgató lett az ügynökségnél. A különféle üzletágakat integrálták a központi ügynökség, köztük a Baldaszti által hozott online és mobilapplikációs céget, a Raspberryt, és beköltöztették az önálló márkaként és cégként megtartott, customer publishingre specializált Büro1012-t is az irodába. Beolvasztás lett az egyébként a korábbi vezetőjétől, Domak Ibolyától elbúcsúzó Akció Pr és a nehéz és átmeneti időszakban is prosperáló, és azóta is bővülő Akció Event sorsa is. Bár emiatt sokak szemében úgy tűnik, az Akció rendezvényügynökséggé alakult – és kész weboldal híján a cég Facebook-oldala is ezt sugallja – az új menedzsment azt állítja, erről szó sincs.

Az új felépítésben elmondásuk szerint a Misinszki, Nyéki, az eddig az Akció Eventet vezető és január óta a cégbírósági bejegyzésben a cég másik tulajdonosaként szereplő Borókai Flóra, valamint az ügyfélfejlesztési igazgatói posztra érkező Sályi Réka és az új rendezvényigazgató, Murányi Márton alkotta központi stratégiai csapat kifejezetten integrált megoldásokat kíván megcélozni, amelyeket a körülöttük levő szakmai csapattal és külsős stratégiai partnerekkel valósítanak meg. Kérdés, az utóbbi időben szakmai körökben is fényét vesztett Akció név ebben segíti-e az új tulajdonosokat, és képesek lesznek-e valamit visszaszerezni a régi hírnévből.