Június 8-án elfogadta az Országgyűlés azt a törvénycsomagot, amiben a médiaügynökségi bónuszokat kivonják a forgalomból.

Akit a törvény részletes szövege érdekel innen letöltheti >>> (17. oldal 10.ponttól)

A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK RÖVIDEN

Szerződhet-e a médiaügynökség és a média?

A korábban beadott törvényjavaslat legnagyobb rémületet kiváltó része az volt, hogy a médiaügynökségek és a médiacégek nem szerződhetnek egymással. Az MTI mai hírében is ez áll. Hibásan. A jelenleg elfogadott törvény szerint a médiaügynökségek erre vonatkozó felhatalmazás esetén, az ügyfelek helyett – a jelenlegi gyakorlattal azonos módon – szerződhetnek és számlát fogadhatnak be a médiatulajdonosoktól. A médiaügynökségek és a megbízók feladata mindössze annyi, hogy a meglévő szerződéseket kell kiegészíteniük azzal, hogy az ügyfél felhatalmazza a médiaügynökséget, hogy a médiaügynökség reklámközvetítői tevékenységet folyatasson.

Megszűnik a bónusz?

A médiaügynökségek részére, mint bevételi forrás megszűnik. A médiaügynökség semmilyen bónuszt nem kérhet és nem fogadhat el. A törvény egy hatósági árazáshoz hasonló megoldást vezet be. A reklámközvetítői szolgáltatásokért és az adminisztratív teherviselés ellenértékeként a megbízó, azaz a reklámozó egységesen a médiaköltség 15 százalékát kell megfizesse a médiaügynökségnek. A bónusz, vagyis a médiacégek utólagosan adható árengedményét nem tiltja a törvény. Ilyet továbbra is adhat a média a reklámozónak, de annak mértékét pontosan és transzparensen kell rögzíteni. 

A Sales house-ok szerepe

A korábbi törvényjavaslatban nem volt egyértelmű a sales house-ok szerepe. Az elfogadott jogszabály tisztázza a sales house-ok fogalmát, így elhárult annak a veszélye, hogy a sales house tevékenységet hatóságilag megszüntessék. A médiaügynökségek továbbra is kapcsolatban maradhatnak a sales house-okkal.

Teljes transzparencia

A szerződési szabadság és számlabefogadási jog meghagyása mellett a törvény teljes transzparenciát követel meg, azaz a médiatulajdonosi számlán majd minden kedvezményt, árelőnyt fel kell tüntetni és arról az ügyfelet értesíteni kell.

30 napos fizetési határidő

A médiacégnek vagyis a reklám közzétevőjének a közzétételről részletes számlát kell készítenie, amelyet a reklámot megrendelő reklámozónak 30 napos fizetési határidővel kell teljesítenie.

Türelmi idő

Az érintett szereplőknek a korábbi vészesnek tűnő 15 napos határidő helyett negyedévük van arra, hogy az új rendszert megszokják, bevezessék, azaz a szerződéseket 2015 szeptember 30-ig kell a jogszabály szerint módosítani.

Durva büntetés

A jelenlegi törvény nagyon súlyos büntetést mér a folyamat szereplőire, ha megszegik a szabályokat. A szabályszegésből keletkező haszon tízszeresét kell megfizetnie minden szereplőnek, ahol a szabályszegésből haszon keletkezik. Azaz, ha így a megbízó spórol 10 millió forintot, akkor 100-at fizet büntetésként, és az ügynökség is büntethető, hiszen nála is plusz keletkezett azzal, hogy az ügyfelét megtartotta és kiszolgálta.

ELLENZÉKI FELVETÉSEK A TÖRVÉNYRŐL

Az alábbiakban az MTI parlamenti vitaleiratából idézünk:

MSZP: senkinek nem lesz jó a reklámpiaci szabályozás

Kiss László (MSZP) a parlamenti vita során kiemelte: „igazi gyöngyszem” a reklámpiacra vonatkozó új szabályozás. Ez gyakorlatilag senkinek nem lesz jó, a jövőben reklámügynökségek nem állhatnak szerződéses kapcsolatban a médiacégekkel, bónusz nem jár majd. Az ügyfelek - amelyek közvetlenül fognak szerződni a médiumokkal - 15 százalékot fizetnek majd az ügynökségeknek. Ez szerinte versenyellenes is. Ahol ilyen szabályozást vezettek be, ott vagy embereket bocsátottak el, vagy a gazdaság egyik szegmensét fogta vissza a szabályozás - jegyezte meg.

Jobbik: a kormány ellehetetleníti a reklámügynökségeket

Novák Előd (Jobbik) kifejtette: a kormány a reklámügynökségeket - közöttük is elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat - akarja ellehetetleníteni az új szabályozással. E cégek meggyengítése elfogadhatatlan politikai előnyökkel járna a kormánynak, mert a médiumok közül sokaknak közvetlenül a kormánynál kellene kilincselniük a megrendelésekért. A kormány „még kormánybarátabbá” akarja tenni a médiát, ezért erőszakosan nyúl bele a piaci folyamatokba, ami újabb hatalomkoncentrációval jár - vélekedett. Hozzáfűzte: el kellene gondolkodni a kormányzati reklámkiadások törvényi tiltásán, bőven elég lenne, ha a közmédiában tennék közzé üzeneteiket.

Nyitrai Zsolt (Fidesz): a reklámközvetítéssel az a cél, hogy ne legyen a kettős díjazásra lehetőség.

Szerkesztői megjegyzés: a vita során, meg a jogszabályban is, amikor reklámügynökségekről van szó, általában a médiaügynökségi tevékenységet értik alatta. Címlapkép: Wikimedia Commons.