Nem kell a sóhivatal
Miért éppen most nyit irodát az IAB Budapesten, miért nem mondjuk három évvel ezelőtt történt ez meg?
Jó kérdés, valójában egy szégyen, hogy erre nem került sor már évekkel ezelőtt. Évekkel korábban, amikor itt jártam találkoztam Péterrel [Novák Péter, a Kirowski ügyvezetője - a Szerk.], Erikkel [Szabó Erik, a Carnation kereskedelmi igazgatója - a Szerk.] és Endrével, [Somogyi Endre, az Adverticum fejlesztési vezérigazgató-helyettese - a Szerk.] akik akkor azt gondolták, a piac kész arra, hogy az IAB idejöjjön, de aztán kiderült, hogy ez még sincs így. Két-három éve Magyarország még nem állt készen erre a lépésre, most viszont más a helyzet. Nincsenek drámai változások, ugyanakkor a piac nagyobb lett, nemcsak a netezők száma, de a reklámpiaci bevételek aránya is megváltozott a korábbiakhoz képest, és ez nyilván meghatározza a szakma hozzáállását is egy ilyen összefogáshoz.
Romániában két éve nyitottunk irodát, és a kezdeményezés kudarcba fulladt, mivel a versenytársak épphogy nem fegyverrel a kezükben ültek le az asztalhoz tárgyalni, annyira nem tudtak szót érteni egymással. Egy szakmai szervezet létrehozásakor alapvető, hogy a versenytársak félretegyék egymással szembeni ellenérzésüket, saját érdekeiket, és azokat tágabban tudják értelmezni.
Csak nem itt is hasonló volt a helyzet, mint Romániában?
Nem fedeztem fel ilyesmit, de az a terv, amit a kezdeményezők most letettek az asztalra, sokkal érettebb, mint amivel korábban előálltak. Fontos, hogy ők most még társadalmi munkában dolgoznak, én pedig a tapasztalataimmal, tanácsaimmal segítem őket, de a dolog rajtuk áll, fel tudják-e sorakoztatni a szakmát maguk mögött. A listát csak ma fogom látni [a beszélgetést az Internet Hungary második napján, október 15.-én rögzítettük - a Szerk.] de úgy tudom, hogy 35 cég már aláírta a szándéknyilatkozatot, hogy az alapítók között szeretnének lenni. Ha ez a piac 60-70 százalékát jelenti, akkor a terveknek megfelelően novemberben meg lehet nyitni az irodát egy működő vezetőséggel.
Mivel foglalkoznak az egyes országokban az irodák munkatársai?
Ez is egy fontos dolog: nem akarok olyan irodákat látni, amelyek sóhivatalként működnek. Határozott elképzelésre és vezetőkre, valamint egy jól működő üzleti modellre van szükségünk. Itt fontos megjegyezni, hogy az IAB egy nonprofit szervezet, tehát minden bevételünket visszaforgatjuk a tevékenységünkbe. Az IAB irodák digitális nagykövetségek, amiknek az ajtaján, ha bekopog valaki, akkor egy nagy hátterű nemzetközi szervezetet talál majd.
Magyarországon már több szakmai szervezet is van, amelyiknek van online tagozata, például a Magyar Reklámszövetség, amelynek éppen Novák Péter a vezetője. Miben lesz más az IAB, mitől éri majd meg egy cégnek, hogy befizesse a tagdíjat ide is?
Az IAB lényege, hogy a tagszervezetek megosszák egymással a már most is létező tudásukat. Nem kell minden egyes alkalommal újra feltalálni a kereket, amikor egy irodát megnyitnak. Adaptálni kell azokat a már jól működő módszereket, amik máshol beváltak. Fontos, hogy legyen egy akadémia, amely képzést nyújt azoknak, akik a szakmában szeretnének dolgozni, és továbbképzési lehetőséget azoknak, akik már benne vannak, akár ügynökségi, akár megrendelői oldalon.
Mi az IAB álláspontja a látogatottságmérésekről? Itthon elég nagy a vita arról, mérje-e az iparági sztenderd kutatás a külföldi oldalakat.
Van némi zavarodottság a látogatottságmérés korszerűsítésével kapcsolatban a magyar piacon. Az IAB nem szabhatja meg kívülről, hogy milyen megoldás mellett dönt a piac, milyen beszállítót, beszállítókat választanak, de kiváló tender- dokumentumaink vannak, amiket fel tudnak használni az itteni szakemberek, amikor arról döntenek, hogyan írjanak ki pályázatot az online mérésre.
Tavaly ősszel kezdeményeztük egy sztenderd mérési módszer (MIA - Measurement of Interactive Audience Project - Interaktív közönségmérés) megalkotását. Ennek a végső fázisa egy felmérés, aminek a kiértékelése még folyamatban van, így nem tudok határozott választ adni a kérdésre. Tudunk a problémáról, nemcsak Magyarországon foglalkoztatja ez a piaci szereplőket. Vannak országok, ahol figyelembe veszik a külföldi oldalak látogatottságát, és azt hiszem, hogy ez a helyes út.
A magyar iroda szervezői meghatározó cégeknél ülnek magas pozícióban. Nem lesznek összeférhetetlenségi problémák ezzel?
Munkám egy része abból is áll, hogy ellenőrzöm, kikkel építek ki kapcsolatokat az új országokban. A korábban említett három ember az üzleti világ által elismert szakértő, az iroda megalakulása után pedig demokratikus szabályok lépnek életbe, tehát a tagok döntik majd el, hogy kit választanak meg vezetőjüknek. Fontos, hogy az irodának ne csak szervezeti szabályzata, hanem etikai kódexe is legyen. Aki nem tartja be az előre lefektetett szabályokat, azt el kell távolítani a szervezettől.
Ez a munkatársakra vonatkozik, de mi van akkor, ha egy szervezet tagja teszi ugyanezt?
Ez egy állandóan felmerülő kérdés: hogyan szerez érvényt a szervezet a maga döntéseinek, milyen büntetési módszerei vannak? A válasz egyszerű: semmilyen. Mi nem hivatalos közeg vagyunk, a büntetés az állami szervezetek feladata. Az iroda vezetőinek felelőssége és munkája, hogy a tagok betartsák vállalásaikat.
