Óránként 39 ezerért dolgozhat a kreatív

Árképzési átlagos értékeket határozott meg a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének (MAKSZ) ATL-szekciója. A lista összeállításában a szervezet a Megyer Örs vezette Megyer Consultinggal dolgozott együtt. A lista később kiegészül majd egy kampányköltségeket taglaló összeállítással is, amelyből az derül majd ki, hogy mennyibe kerül egy átlagos kampány, azon belül pedig az egyes kampányelemek mennyit érnek. A MAKSZ hasonló adatsort tervez nyilvánosságra hozni a médiaügynökségi árakról is.

A cél egyszerű: azt szeretnék, ha a megbízók képet kapnának arról, mekkora az értéke az ügynökségi munkának. Erre azért van szükség, mert az utóbbi években az ügynökségek sokszor az önköltségi ár alatt vállaltak el egy-egy munkát. Márpedig ezt csak akkor tehetik meg, ha vagy a bérek kifizetésében csalnak, vagy máshol.

„Azt szeretnénk, hogy az azonos szakmában dolgozó vetélytársak ne lőjék hasba egymást állandóan, egy-egy megbízásért cserébe, mert az mindenkinek rossz”. Ezzel a mondattal kezdte Aczél László, a MAKSZ ATL szekciójának vezetője, a Y&R ügyvezetője az árképzési átlagérték közzétételének indoklását. Szerinte az árharc mára annyira erős lett, hogy a piac összes szereplőjének üzleti lehetőségeit veszélyezteti.

Megyer Örs szerint az egymás alá ígérés miatt kialakult helyzet a megbízónak sem jó. „Lehet, hogy sikerül lealkudni egy kampányt húsz százalékkal, de ez azt is jelenti, hogy az ügynökség gyengébb minőségű munkát készít” – fogalmazott Megyer. Szerinte az elmúlt évtized árháborúja miatt az ügynökségmenedzsment a kieső bevételeket általában a bérköltségeken próbálta megspórolni, ami egyenesen vezetett a szakmai színvonal eséséhez. „Az irreálisan alacsony árakkal mindenki rosszul jár” – tette hozzá Megyer.

A árképzési átlagértékekhez képest pozitív és negatív irányba is el lehet térni, de az összeállítók szerint 10-20 százaléknál nagyobb negatív eltérés azt feltételezi, hogy az ügynökség nem működik legálisan. „ Azt szeretnénk, ha a megbízókban tudatosulna, hogy ha valami nagyon olcsó, akkor vagy nagyon rossz minőségű, vagy valahol máshol próbálja behozni az ügynökség a kieső bevételeket” – fogalmazott Aczél László.

A szövetség a listát a tagok részére elküldi, illetve a szakmai sajtón keresztül terjeszti. „Egy szakmai párbeszédet szeretnénk elindítani a minőségi kommunikációs tanácsadói munka értékéről” – magyarázta Aczél László.

A MAKSZ szerint az adatok egyaránt érvényesek a hazai és a multinacionális tulajdonosi háttérrel rendelkező ügynökségekre. „Mivel bérekben nincs jelentős különbség magyar és nemzetközi ügynökségek között, az árazás is azonos feltételek mellett zajlik” – mondta Megyer Örs. Az árháború miatti csökkenő bevétel komoly gondja az ügynökségi piacnak. Egy korábbi írásunkból az derült ki, hogy a kilencvenes évek elején aranybányának számító ügynökségi állás mára egyáltalán nem olyan nagy főnyeremény: az ügynökségi dolgozókkal azonos döntéshozói szinten dolgozó megrendelői oldalon dolgozó marketingesek jóval többet keresnek.

A MAKSZ kezdeményezésének ez csak az első eleme, a kampányköltségek kalkulációja és a médiaügynökségi árszintek meghatározása még folyamatban van, vagyis erre a témára még többször visszatérünk a közeljövőben.