A kommunikáció olyan, mint a járványtan
Memetikáról, hálózatkutatásról, belső kommunikációs megoldásokról is szó esett a Pr Napon a Vinopolisban. A konferencia pr-ügynökségi témákkal zárult.
"A Mendel által felfedezett gének azért tudnak élőlényeket létrehozni, mert önmaguk nem élnek, ennek analógiájaként a mém maga nem gondolat, de gondolatot hoz létre" – kezdte előadását a Kreatív Pr Nap közösségi médiás blokkjában Mérő László matematikus, a Darwin’s Marketing Evolution alapítótársa, tanácsadója, és azt mondta, hogy a memetika tulajdonképpen egy jó modell a gondolatok életjelenségeinek leírására.
A mai kommunikáció szerinte olyan, mint a járványtan, a szakemberek mégsem örülhetnek, mert a tervezett üzenet nem minden esetben terjed, sőt, ha igen, akkor azoknak csupán a mutáns változatát lehet megfigyelni az embereknél. Ezt is a genetikával magyarázta Mérő László: a génállományunk 99 százalékban azonos, mégis mind másképp nézünk ki, és nincs ez másként az említett üzenetekkel sem, vagyis a mém ugyanúgy tulajdonságot hoz létre, mint a gén. A kommunikációs szakembereknek azonban érdemes arra figyelni, hogy az alapérzelmekre apelláló mémek nem működnek.
Közösségi média és a belső kommunikáció
„Egy kisebb, 10-12 fős cégnél mindenki tud mindenről, belebeszélnek egymás dolgaiba, ami néha zavaró, mégis kreatívan, innovatívan hat a munkára” – kezdte előadását Pécsi Ferenc (Pollner), a Soreo HR 2.0 Network vezető tanácsadója, aki sokkoló élményként tapasztalta meg, amikor egy kis cég után egy multinál folytatta pályafutását. Akkor az volt a kérdés számára, hogy a korábban tapasztaltakat hogyan lehet egy nagyobb közegbe átvinni. Az elmúlt években általánossá vált web2.0 révén más lett a helyzet, a korábbi egyirányú helyett kétirányúvá vált a kommunikáció, ez pedig segíthet a belső kommunikációban - véli a szakember.
A Facebook, Twitter és LinkdIn szentháromságon kívül nagyon sok megoldás létezik, de ezek mind ugyanazt tudják, többek között az üzenetküldést, a visszajelzést és a megosztást – mondta el Pécsi Ferenc, és a közösségi média eszközeire épülő Qontexen keresztül mutatta be a vállalati belső kommunikációra ajánlott rendszert.
Nem csak a véleményvezér számít
A kulcsvéleményvezérek mellett az úgynevezett hidakra is érdemes építeni a kommunikáció során – derült ki Ruppert Péter, a Maven7 ügyvezető igazgatójának hálózatkutatásról szóló előadásából. Az igaz, hogy a kulcsvéleményvezérek a központban vannak, de a hidak több közösséget is átkötnek, az információkat ők közvetítik tovább. Az ügyvezető elmondta azt is, hogy a hálózatkutatás abban segít a vállalatoknak, hogy a begyűjtött adatokat – amik például a média-, a Facebook-, a Twitter-, és a hozzászólások figyelése közben keletkeznek – vizuálisan elemzi. A hálózatkutatáshoz használt szoftver egyébként akár a médiatervező szoftverek szerepét is átveheti, mert az adatok elemzése alapján sokkal pontosabb stratégiát és akciótervet lehet összeállítani.
A konferencia ügynökségi résszel zárult, először Szabó Virág, a NeoNoir alapító-ügyvezetője mutatta be a tavaly Prizma Kreatív Pr Díjjal jutalmazott Drogerie Markt-nak végzett válságkommunikációját, majd A kicsi, a nagy, a hazai és a nemzetközi címen futó blokk következett Szűcs Ervinnel, a Weber Shandwick ügyvezető igazgatójának vitaindító előadásával. Az ügynökség egyébként több kritériumnak is megfelel, mert nagy, nemzetközi, mégis ma már helyi, mivel a budapesti ügynökséget kivásárolták a hálózatból - derült ki a konferencián.
Helyi vs nemzetközi; kicsi vs nagy
Szűcs Ervin egy korábbi kutatásukat ismertette, ami a globális és helyi ügynökségek előnyeire és hátrányaira kérdezett rá. A kérdések egy részét a konferencia résztvevői is megkapták, a 41 kitöltött, nem reprezentatív felmérés eredménye pedig nagyjából egybevágott az ügynökségi kutatással és a sztereotípiákkal: a helyi, kicsi ügynökség olcsóbb, a nemzetközi jobban ismeri a nemzetközi trendeket, és több szolgáltatást tudnak nyújtani, a helyi jobb a helyi trendekben és ügyfélközpontúbb.
A kerekasztal résztvevőit Galambos Márton, az Origo Üzleti Negyed vezetője moderálta, a beszélgetőtársak egy-egy ügynökségi típust képviseltek: Balaton Anita a nagy helyi ügynökséget, a Café Pr-t - amely a Fleishman-Hillard partnere és a Café Affiliate Network tagja -, Hampuk Richárd, a Person Magyarországgal a háromfős kis hazai ügynökséget, Lakatos Zsófia, a Hill & Knowltonnal a nagy nemzetközit, míg R. Nagy András a Próbakő Kommunikációval a Worldcom hálózathoz tartozó hazai ügynökséget.
A beszélgetőpartnerek között az ár nagyon forró témának bizonyult, mert Balaton Anita, a Café Pr ügyvezetője szerint káros folyamatot generál a piacon, hogy a kis ügynökségek sokkal olcsóbbak, ezért nem szívesen indulnak olyan tenderen, ahol startup cég is pályázik. Hampuk Richárd ezzel azért nem értett egyet, mert szerinte az ő háromfős cége nem ugyanazon a piacon mozog, mint a nagy ügynökségek. Egyébként a Person nem az olcsósággal akar ügyfeleket, mert az ügyvezető szerint ez hosszú távon rosszat tesz a cégének.
Az ár és az ügyfélközpontúság szorosan összefügg egymással - erről már Lakatos Zsófia, a Hill & Knowlton ügyvezetője beszélt, állítását pedig azzal magyarázta, hogy sokkal többet tud foglalkozni egy ügyféllel akkor, ha a havi kitűzött bevétele nyolc és nem 15 ügyféltől származik.
R. Nagy András, a Próbakő Kommunikáció ügyvezetője nagyon károsnak nevezte az online aukció gyakorlatát, ahol a cél az árak egyre lejjebb tornászása. Ennek a jelenségnek szerinte az az oka, hogy az ügyféloldali beszerzőt nem a szakmaiság érdekli, hanem az excel-táblázatban a pr-ügynökségi kiadás sora.
