A marketing jelentősége az elmúlt három-öt évben folyamatosan növekedett – legalább is a megkérdezettek 79 százaléka szerint. Bár a szerep nőtt, ezt azonban nem minden esetben követte a szervezeti struktúrába való megfelelő illesztés, hiszen csak a kétharmaduknál van külön marketing szervezeti egység, kilenc százalékuknál pedig nincs ilyen tevékenység.

A felmérés kitért a miértekre is: a legtöbben azt mondták, azért nem foglalkoznak a marketinggel, mert drága és nem éri meg a ráfordítást (34 százalék), öt százalékkal kevesebben úgy vélték, hogy a tevékenységük nem igényli, 23 százalékra arra hivatkozott, hogy kicsik hozzá, míg 14 százalékban a megfelelő szakembert hiányolták.

Az MMSZ szerint a jövőbeli fejlődési lehetőségekre nyújt alapot, hogy a megkérdezett vállalatok mindössze 40 százalékánál volt meghatározó szerepe a marketingnek a cégek stratégiai döntéshozatali folyamatában. Ráadásul a cégek 78 százalékánál - ahol rendelkeznek ilyen feladatokat ellátó szakterülettel - a funkció közvetlenül a felsővezetés irányítása alá tartozik.

Kozák Ákos az MMSZ elnöke a kutatás eredményei kapcsán azt mondta, hogy a marketing értelmezése ma a szakmabeliek számára sem egyértelmű. „Sokan mindössze a marketingkommunikációt - reklám, eladáshelyi ösztönzés, direkt marketing - tekintik ide tartozónak, holott a marketing egy vállalatvezetési szemlélet és eszköz, mely a termékfejlesztésen, árazási politikán, pozícionáláson, kommunikáción és fogyasztói kutatásokon keresztül biztosítja, hogy az adott termelő vagy szolgáltató vállalat sikeresen tudjon piacra lépni, ott megmaradni és hosszú távon jelen lenni".

A Kreatív Online egy évvel ezelőtt egy másik marketinges kutatásról is beszámolt, a Bázis Kutatás felmérése a kis- és középvállalkozások (kkv) ismereteit kutatta. A felmérés azt vizsgálta, hogy a vállalkozások milyen gondolatokat társítanak a reklám, a pr, a marketing és a piackutatás fogalmaihoz.

Az eredmény azt mutatta, hogy a megkérdezett ötven kis- és ötven középvállalkozás többsége számára az említett fogalmak egymással keverednek, és nem tudják elképzelni sem, hogy milyen előnyöket jelentene a vállalkozásuk számára, ha használnák ezeket az eszközöket.

Az itt megkeresett száz cégből csak három alkalmazott képzett marketingest főállásban, és öt cégnek volt szerződése külső marketingtanácsadóval. Itt is az derült ki, hogy marketingre keveset költenek, például volt olyan 300 millió forintos árbevételű vállalkozás, amely a saját bevallása szerint az előző évben 30 ezer forintot költött reklámra.

Az MMSZ nemcsak a marketingismeretekre térti ki a kutatásban, hanem vizsgálta a saját ismertségét (87 százalék) és megítélését is. A szövetség ugyanis egyik kiemelt feladatának tekinti, hogy a következő években ernyőszervezetként lépjen fel, és hozzájáruljon ahhoz, hogy a marketingtevékenység és a marketing szakemberek megítélése a vállalatokon belül is a megfelelő helyre kerüljön.

Az MMSZ célja az újrapozícionálás, amely a tájékoztatás szerint küldetésükben és külső megjelenésükben is látható lesz majd.