Miért nincs Magyarországon szakmai reklámkritika?

Tordai Péter válaszol

2004. június 01. 00:00

Nyomtatás

Szerintem nincs szükség rá. Ha a reklámosok rosszat csinálnak, annak alapvetően az az oka, hogy még mindig nem tudjuk, hogyan kell jó reklámot csinálni, és azt az ügyfélnek üzleti értéket képviselő „termékként” eladni. És a nem tudást nem a kritika fogja a helyes irányba terelni.

Kapcsolódó cikkek

Mindenekelőtt söprögessünk alaposan a magunk háza táján. Először legyünk önmagunk kritikusai. És másodszor és harmadszor és negyedszer is. És ha ezen túl vagyunk, akkor segítsük a nagyon lelkes és nagyon fiatal kollégáinkat, hogy jó és még jobb ötleteik legyenek. (Ennyi tennivaló mellett amúgy sincs idő reklámkritikát írni.)

Aztán amire még szükség van, az a megfelelő szakmai tréning (jó példa erre a MAKSZ által szervezett Turbina) és az olyan kötetlen, beszélgetős szakmai összejövetelek, amelyet Nemes Juli kezdeményezésére az Argus Film szervez.

Szerintem a szakmai kritikának akkor jön el az ideje, ha majd minden évben komoly mennyiségű fesztiválelismerést zsebelünk be. Akkor majd lehet csemegézni, akkor majd igazán presztízse lesz annak, ha a szakma kritikusa néhány dicsérő sorral ajándékoz meg minket.

Mindannyian büszkék vagyunk az integetős fiúra, de ha jobban megnézzük, szomorkás mosoly ül a szája sarkában. Mintha ezt gondolná: „15 év után csak engem tudtok ünnepelni?” És mert nem vagyok tapasztalt kritikus, azért a biztonság okáért: akinek nem inge stb. …

Tordai Péter, BBDO Budapest, kreatívigazgató
a szerző cikkei

Megosztom Facebookon Megosztom LinkedIn-en

Küldés e-mailben

kapcsolódó cikkek

Hozzászólások (28 db)

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!

2004. 09. 17., 22:14	#
Még, még, még! :-) Ilyenek kellenének... Például én a netes reklámokról is olvasnék szivesen, úgyis elsősorban ahhoz értek...

2004. 09. 17., 17:19	#
Lehet hogy azért nincs, mert nem írunk? tt van egy "kritika", ...szerintem : ) Hatékony a Mapei csempefugázó új szpotja? „Ha éppen fürdőszobát kellene építenem, valószínűleg emlékeznék Bubura. Tehát igen, nekem személyesen hatásos a szpot.”… mondja Földvári Dávid, a Leo Burnett senior art directora. Vitatkoznék vele. A reklámot látván a fogyasztó nem biztos, hogy motiválva érzi majd magát a vásárlás pillanatában. Számtalan olyan reklám készül, mely virtuális fogyasztást eredményez. Erre talán az egyik legjobb, mára már Amerikai szállóigévé vált példa a pár éve futott Taco Bell Chihuahua kampány. Mindenki el volt ájulva tőle, a sikerről számtalan szakmai fórumon tartottak előadást az ötlet kiagyalói. Valóban... nagyon sikeresen épített „virtuális fogyasztást”, azaz elérte, hogy mindenki imádja a reklámot, a Taco Bell éttermek közelébe azonban alig ment ember. Az akkori felelős ügyvezetőt, az ötletért felelős marketinges hölgyet, és a reklámügynökséget már nem alkalmazza a Taco Bell. A kampány ideje alatt a csivava kutyaeladások égbeszöktek, a Central Parkban ezernyi csivavával lehetett találkozni. A Mapei reklám nagyon kreatív, és 15 másodpercbe ügyesen sűrít bele információt. Földvári Gábornak igaza van. Mindannyian emlékezni fogunk Bubura ha csempefugázóra lesz szükségünk. De a Mapei márkanévre? Én nem, az biztos. Ha az integrált marketing kommunikáció jól működik a Mapeinél, most biztos egy nagy papír kaméleon ül a Brico store, a Baumax, az Obi, és a Praktiker csempeosztályának megfelelő polcai előtt, színét változtatgatva, ráírva nagy betűkkel, hogy BUBU, azaz MAPEI. Én rég jártam ezekben a boltokban, nem tudom, hogy így van–e. Biztos Ti is ismeritek az alábbi számokat, amelyek egy pár éve készült felmérésben szerepelnek: 1998 óta a nagy reklámdíjakat elnyerő reklámcégek • 70 %-a nem szólította fel cselekvésre az embereket • 60 %-a nem magyarázta el elég alaposan a márkát (MAPEI) • 45%-a nem magyarázta el elég alaposan a reklámozott terméket A reklám feladata ez eladás. A 15 másodpercnyi spot vicces és funky, a fogyasztók imádni fogják a kaméleonnal együtt, de nem, vagy nem ezért fognak Mapei fugázót venni. focusmkg, Misi

2004. 09. 16., 20:27	#
"Engem ezzel lehet kikergetni a világból." Engem meg a rossz helyesírással. Manapság divat hülyének lenni. Valaki nem ért a matekhoz? Nem baj! Nem tud helyesen írni? Nem baj! Félművelt, vagy műveletlen? Nem baj! Miért van ez? Ha a reklámozó úgy áll hozzá: szart adok mert nekik a szar kell, akkor szar lesz a munkája. Tudod, az empátia nem azt jelenti, hogy pontosan azt kell adni, amit ő adna magának. Azt jelenti az empátia számomra, hogy az ő fejével gondolkodva, ha kell tanítva azt kell neki adni, ami számára érthető ÉS eladja az árut.

2004. 09. 16., 19:52	#
Hát akkor itt is lennék, ha már így hívtak.:-) Dehogy mondom én, hogy csak coolnak kell lenni és nem műveltnek. Nem is mondtam soha, hogy cool. Csak annyit mondtam, hogy nem a klasszikus műveltség a döntô. Hanem az, hogy tudsz-e a vásárló fejével gondolkozni. A vásárló fejével, aki nem annyira művelt mi te. Barátok közt? Nézik. Nem azért nézik, mert nem kapnak mást. (Nézhetnek mást, vehetnek könyvet a kezükbe, mehetnek művészmoziba, koncertre és nem csak pornó oldalak léteznek az interneten sem) De nem teszik. Miért? Mert nincs igénnyük rá, nem elég műveltek hozzá. Szóval, lehetsz művelt felôlem, ha nem tudsz - bocsánat ezért - leereszkedni a szintjükre és az ô szavaikkal eladni, az ô szintjükön szórakoztatni, akkor nem lesz hatékony és jó a reklámod. (Mégegyszer bocsánat, hogy ilyen nagyképű módon fogalmaztam meg, amit gondolok. Tényleg nem akartam megsérteni senkit.) És itt már rég nem az a döntô, hogy hol a vesszô a mondatoban, hanem az, hogy mit és hogyan mondod el, amit akarsz. Ez pedig nem feltétlenül műveltség kérdése, hanem a tájékozottságé és az empátiáé. Theát ChiliVili: ne gondold egy percig se, hogy a kreatívnak a legmenôbb bunkónak kell lennie szerintem. Fontos: Én csak az ellen ágáltam, hogy ne a kiváló helyesírásod miatt alkalmazzanak egy reklámügynökségen. Engem ezzel lehet kikergetni a világból. B.

GrandZero 2004. 09. 15., 18:07	#
azt hiszem, az a fo baj, hogy ebben a szakmaban nincs kivalasztodas (azert nem az ontisztulas kifejezeset hasznalom, mert annak fasiszta hangulata van)! mindegy, hogy ugynoksegi, vagy megbizoi oldalon, de nulla hozzaertessel es felkeszultseggel is igen magasra jut, aki lelkiismeretlenul, es gatlastalanul vakit (azert nem a hazudik szot hasznalom, mert az tul durva). a kritika, felteve, hogy objektiv, beindithatna egy olyan folyamatot, mely soran lassan kiszorulnanak kozulunk is a handa-bandazo, koklerek. ebben pedig a kritika mellett a megbizoknak jutna komoly "feladat", hiszen ok lehetnenek azok, akik a kritikara alapozva egyszeruen nem adnanak megbizast azoknak, akik nem tudnak szakmai ertekeket felmutatni munkajuk soran. tudom, tudom, ez utopia, hiszen a megbizasok nem szakmai ertekek, hanem lobby (azert nem a korrupcio, megvesztegetes kifejezeseket hasznalom, mert azok annyira direktek) alapjan kerulnek kiosztasra. ez azonban mar egy ujabb topic temaja lehetne, amiben azt hiszem nem sok hozzaszolas lenne.

Vakegér 2004. 09. 15., 09:09	#
Egyetértek, valami hasonlót próbáltam én is elmagyarázni az Állást kínál de kinek? topicban Brunotheman-nak és társainak.

2004. 09. 15., 00:15	#
GrandZero: Ahogy a Bud mondja True, true... Akkor most egy nagy topicegyesítésbe fogok, mert az Állást kínál de kinek? és a Nesze neked reklámkritika! topicoknak is címzem a hozzászólásom. Brunotheman és hasonszőrűek: Vicces, hogy azt gondoljátok, hogy nem kell a műveltség, a helyesírás, csakazötlet, csakazötlet, mer csakazötlet számít. No meg a reklámkocsma, a cigi és a rágó, mer ettől profi és laza a kopirájter, aki nyomatja az ötleteket. Érted, mer ide ötlet kell, mer csak az számít. Ötlet, ötlet, ötlet. Annyiszor ismételgettétek ezt a szót, hogy már elvesztette a jelentését. Hadd legyek én aki elmondja a rossz hírt. Ötlete egy 15 évesnek kétszer több van, mint egy 25 évesnek, mégsem reklámszakember. Először is. Tudni kell briefet írni. Jobbat, mint az accountok. Tudni kell azon a szűk briefen maradni és nem a taxiban írni a lila ködöt mögé, amikor kiderül, hogy 5 sebből vérzik az anyag (amit aztán 10 perccel később majd meg kell etetni az ügyféllel, mert más nincs). Na persze ötlet is kell, de brandépítő és nem öncélú vicceskedés. Tudni kell látni a kettő közötti különbséget is. Érteni kell a dramaturgiához, a pszichológiához, a feszültségteremtéshez, a zenéhez és még sok minden más eszközhöz is. Ötlet? Ez a szó önmagában semmit sem jelent. Akik pedig sértettek, mert senki nem veszi fel őket, mert nem fedezik fel bennük az "ötletgyáros sziporkagépet", azok jobb, ha a kreatív igazgatók emilboxainak telitöltése helyett kicsit elgondolkodnának, hogy vajon miért nem ugrik senki az Ő állítólagos tehetségükre. Talán mert valamit félreértettek ezzel a szakmával kapcsolatban. Félreérthették, mert a szakmában sok éve dolgozó kreatívok és accountok nagyrészének sincs fogalma arról, amiből él (ennél a fórumnál semmi sem bizonyítja jobban ezt a tényt). Tanulni kellene, odafigyelni a kritikára és ideje lenne egy kicsit visszavenni az arcból. Ugyanis ha nem tűnt volna fel, nincs mire... Ja és még valami, amit tudni illik. Az ügyfél abból választ, amit elvisznek hozzá, amit csinálnak neki. Az ügyfél természetesen elronthatja a kreatívot és a layoutot, de azért ez nem mindig van így, ugye? Most aztán repkedhetnek a tányérok.

GrandZero 2004. 09. 14., 21:23	#
ja, es meg annyi, a reklam nem muveszeti ag! akinek ontorvenyuseg kell es eredeti, jaratlan ut, onmegvalositas, meg a csillagos eg, az menjen el muvesznek! a mi szakmankban az ugyfel adottsag (ha jo, ha rossz!) a cel meg az eladas! ezt jol megmondtam! na!

GrandZero 2004. 09. 14., 21:18	#
mindennel egyetertek, ami itt elhangott, de hadd jegyezzemmeg, az eddigi hozzászolasok arrol szolnak, hogy az ugynoksegek zsenialisak es zsenialis otletekkel allnak elo, amit az ostoba ugyfel elszur, ezert a kritika segitene szakmailag felzarkoztatni az ugyfel oldalt. nekem is vannak errol jopofa torteneteim, de legalabb ilyen vicces storykat tudok ugynoksegi ostobasagokrol is. ha lenne kritika, az inkabb nekunk ugynoksegeknek jelentene kockazatot, ugyanakkor fejlodesi lehetoseget is. aztan ha mi mar nem fejlodhetunk tovabb :-), akkor probaljuk megokositani az ugyfelet. kritika! és onkritika!!

Republic 2004. 09. 14., 10:08	#
es az hogy papapapapapapapa papirgyar?

Republic 2004. 09. 10., 19:56	#
:)

Omikron 2004. 09. 10., 16:28	#
Maradjunk annyiban, hogy Te abban dolgozol. Hogy ez mivel jár a többi ügynökségre és általában véve a reklámra nézve, arra elég 2 szó: Westel szív.

Republic 2004. 09. 10., 15:47	#
Tudjuk-e hogy szolgaltato szferaban dolgozunk? Fabricius

realdream 2004. 09. 09., 11:11	#
reges! Alaposan félreértetted a felvetést. Vagy én értettem alaposan félre. Nem hinném, hogy az, ha valaki nem a kritikából akar/tud tanulni, azt jelent, hogy nem is hajlandó azt meghallgatni. Pusztán arról szól, hogy a szakmából, önmagából, elemzésből többre megy. Ha elolvasod a kritikákat, Te is pontosan megérted, miről beszélek.

senz 2004. 06. 22., 11:13	#
Na de most komolyan... hát senkinek sincs vér a pucájában, hogy helyrerakja a kerge ügyfelet vagy annak amatőr és laikus alkalmazottját? Felhívnám a figyelmet, hogy az "ebből élünk" válasz nem állja meg a helyét, mert aki ebből él az megérdemli... és ha szótlanul tűr akkor méginkább. Szóval én Ubul helyében kiegyensúlyozott hangvétellel küldtem volna a bal fenékre a ceruzával faxolós ügyfelet. Még akkor is, ha az az egyszemélyes ügynökségem egyszemélyes munkaadója. Merthát Ubul helyében rádöbbennék, hogy ez az egész ügy engem degradál... a végtermékről már nem is beszélve. És hogy mit lehet tenni? Mi a legnagyobb kritika és kvázi kicseszés? Szerinrtem az, ha nem segítesz egy hozzánemértő félhülyének, hogy keresztülvigyen egy általad is elitélt tömegszipolyt csak azért mert jobb banki hiteleket élvez, mint az átlag. Persze lehet, hogy akkor maga a reklám szakma is gyökerestül kifordulna táptalajából.

Grafitember 2004. 06. 22., 10:32	#
Már régóta tervezem, hogy meg kellene jelentetni egy könyvet, ügyfélelszólások gyüjteményeként. Az én kedvenc gyöngyszemem: -Kedves Ubul, visszaküldöm faxon a korrektúrát, de csak ceruzával írtam mellé, hogy majd ki tudd radírozni... Szerintetek egy ilyen ügyfél tudja például azt, hogy mit jelent az a szó, hogy célcsoport? Van értelme vele kompozícióról, színekrôl, betűtipusokról beszélgetni? Van értelme érvelni? Benfentesektôl tudom, hogy Mo.-n katasztrófahelyzet van a fôiskolákon, egyetemeken. Reklám szakirány... Nem tudom. Abban biztos vagyok, hogy grafikusként, életem legnagyobb hibája volt elvégezni egy kétéves reklám-ügyintézôi tanfolyamot. Jobb lenne, ha nem látnék bele. Talán nem fájna annyira. ------ Van itt olyan, aki dolgozott Olaszországban, kreatívként? Kis grafikai stúdiók is érdekelnek. Persze ügynökségek is...

Vakegér 2004. 06. 21., 16:07	#
Azt gondolom azért is z?rös dolog a reklámkritika, mert a kész produktum minôsége nemcsak az alkotóktól függ. Aki ügynökségen dolgozik, számtalan történetet tudna mesélni arról, ügyfél hogyan tette tönkre hozzánemértésbôl, majréból, döntésképtelenségbôl, izléstelenségbôl, stb. az eredeti ötletet. Sajnos nálunk nagyon kevés ún. bevállalós ügyfél van, mindenki a tutira megy, az meg a középszar... Ráadásul az ügynökségek se nagyon mernek vitatkozni az ügyféllel, mindenki - érthetô módon - kapaszkodik a bizniszbe, nem meri megkockáztatni, hogy megsértôdjön a kenyéradója. Tanulságos lenne egyszer közzétenni egy kampány történetét - honnan hová jutott, milyen stációkon ment keresztül az adott kreatív, mellékelni az ügyfél megjegyzéseit, stb. Egyszer láttam egy albumot valamelyik reklámversenyrôl, ott az alkotók mellett NÉV SZERINT megjelentették az ügyfél képviselôjét is, azt aki az adott munkát brífelte, elfogadta - ezt hány magyar ügyfél vállalná?

Grafitember 2004. 06. 21., 10:48	#
Annyit szeretnék még kérdezni, hogy szerintetek melyik az a médium, amit a megrendelôink is olvasnak...? Mondjuk, ha a Népszabadságban megjelenik XY tollából az, hogy a csíkoslabda kampány hibái ezek meg ezek, az erényei ezek meg ezek, attól el fog gondolkodni a csikoslabdagyár marketingvezetôje? De tényleg? Szerintem mindenkinek van fônöke, mindenkinek van lakáshitele, stb... Amíg a megrendelôk marketingesei féltik az állásukat, amíg az accountok féltik az állásukat, amíg a kreatívok inkább két óra alatt gányolnak valami középszerűt, de biztonságit, addig nem fog változni semmi. A szakmai reklámkritika -ha lenne- limonádét szürcsölgetne egy teraszon és várná a "nagy belépôt". Mert most még igencsak ráér. Szerintem. Olvastátok Michelbergertôl a Lyukacsos tehenet? Kaszástól a Nagy adrenalinjátékot? Na ugye...

reges 2004. 06. 21., 10:27	#
a cikkhez kapcsolódóan: fura, hogy egy kreatív igazgató így vélekedik. "Tudjuk, hogy rossz amit csinálunk, ne piszkáljatok még kritikával is" ízű a dolog, ráadásul azt sugallja, hogy a megrendelők talán nem is tudják, hogy mit várhatnának el a pénzükért, ne figyelmeztessük őket rá, hogy ez így nem jó :-) Ha nem elég képzett a szakma, éppen jól fog jönni a kritika bármilyen mennyiségben, mert amig mindegy, hogy mit csinálnak, semmi sem rossz, addig nem is tartják majd fontosnak a (tovább)képzést. Nyugodtan vállaljuk a felesősséget akkor is, ha rosszat csinálunk!

reges 2004. 06. 21., 10:17	#
Aki akar olvasni érdekes kritikákat, nézegesse rendszeresen az alábbi oldalt, díjazott újságíró remekei találhatók itt: http://worluk.index.hu/

Vakegér 2004. 06. 14., 17:15	#
Akkor lesz a film abszolút átütő, korszakalkotó, legenda, alapmű, stbstb, ha a kritkusnak és a közönségnek IS tetszik. Azért láttunk már örökbecs? alkotást a saját korában megbukni közönség és kritika elôtt egyaránt.... A reklámkritika szvsz azért (is) z?rös dolog, mert ugyan ki mondja meg (kutatási adatok nélkül) hogy adott reklám sikeres volt-e. Másik oldalról viszont a reklám a Mari néninek készül, tehát lehet róla tudományoskodni, de a lényeg, hogy a fogyasztónak átjön-e. És (sajnos vagy sem, a fene tudja) a fogyasztónak nem mindig az jön át amirôl a saját köldökét nézegetô szakma azt gondolja, hogy... Arról most ne is beszéljünk, hogy - mint azt valamelyik cikkben valaki leírta - ki lehetne az Magyarhonban aki elég hiteles, elfogulatlan, nem dolgozott és a jövôben se akar dolgozni a reklámszakmában, ámde mégis szakértô, ismeri a trendeket, meg tud két bet?tipust különböztetni egymástól, stb stb.

Csiszii 2004. 06. 12., 11:13	#
Mondjuk ha már itt tartunk, én néha a filmkritikát se értem teljesen... Vegyük a nagy hollywood-i produkciókat. Mi a céljuk? Beüljön Xmillió ember és nevessen/sírjon/féljen 1-2 órát, a forgalmazó sok pénzt kaszáljon, a szinészek karrierje rakétaként íveljen felfelé, a mcdonaldsben a film kis figurái vicsorítsanak ránk vissza. Tehát ha ez megtörténik, a film elérte a célját, sikeres (párhuzam-e ez a sikeres reklámmal, amikoris maga a spot iszonyú blőd, mégis atomhatékony?). Ehhez képest a filmkritika? Milliószor olvasni, hogy a kritikusok a földbe döngölnek egy filmet, mert mr XY karaktere béna, mert nincsenek benne értékek, mert túl sok a speciális effekt, mert hasonlít vagy épp nem hasonlít valamire. Ezután jön a bemutató, és a film minden rekordot megdönt. Most akkor kinek van igaza: a rendezőnek aki szapulja a kritikusokat, mert lehúzták a filmjét, vagy a kritkusoknak akik nem találtak semmi újszerűt az alkotásban? (és most jön a szerintem rész, amik nem feltétlen igazak): egyiknek se. Akkor lesz a film abszolút átütő, korszakalkotó, legenda, alapmű, stbstb, ha a kritkusnak és a közönségnek IS tetszik. Tehát se nem öncélúan elborult amit a közönség kétharmada nem ért meg, de nem is csak egy speciális-effekt halmaz. Ha ezt a reklámra akarnám áttenni, akkor az én lelki szemeim előtt egy olyan kritika (díj?) lebegne, ahol egyszerre figyelembe veszik hogy az anyag mennyire volt sikeres, látványos, ötletes, újszerű (kreatív?), azonosítható, megmozgató, az eddigi image-hez alkalmazkodó, film esetén milyen a vágás, a hang, a stbstb. Tehát mindent együtt, esetleg fontosság szerint súlyozva. Lehet egy reklám ötlet nélkül is hatékony, és brutális mókásan is kudarc, de (szerintem!) akkor átütő, ha minden egyszerre megvan benne.

oeruelt 2004. 06. 11., 21:17	#
Mint csak félig szakmabeli, bizonytalan vagyok, mennyire működhet a reklámban olyasféle kritika, mint a filmben vagy az irodalomban. Az a fura helyzet áll elő, hogy tképpen filmkritikus kellene a tv-spothoz, irodalomkritikus(?)esztéta(?)reklámpszichológus(?) a szöveghez stb. És akkor jön az, hogy lehet-e a reklámról lényegbevágó kritikát mondani anélkül, hogy egy gazdasági szakember ne vizsgálná meg, milyen hatékonyságú volt az alkotás? Hiszen, míg egy könyv irodalmi értékét alapvetően nem a piaci sikere határozza meg, a reklámnak ez elidegeníthetetlen része! Nem így van?

Konrad 2004. 06. 10., 21:39	#
A reklámkritika nemcsak TV reklám kritika. Köztéri, sajtó, sőt, internet reklám is kritizálható, kritizálandó.

Grafitember 2004. 06. 10., 15:58	#
Talán azért nincs reklámkritika Magyarországon, mert reklám sincs. Vannak néha percek, kampányok munkák, amikor igen, de nem jellemzô. Tegnap láttam egy gyümölcslé spotot. Leírom a szinopszist, mert pár sor az egész. -17 körüli srác fekszik a plázson. - meleg van. - körülötte pár szép fiatal, akik nem csinálnak semmit. - meleg van. - a srác észrevesz egy bikinis lányt (semmi különös), aki Ice Tea-t iszik. - meleg van. - Ô is iszik egy Ice Tea-t. - meleg van. - packshot. A film jó technikával, igényesen fényképezve, vágva, inzertezve stb. van. Mirôl beszélünk. Én szeretem a szakmámat, de ha nem változik semmi, az elsô gyerek elôtt külföldre megyek. Reklámkritika? 14 éve van(?) nálunk marketing. Reklámkritika?

Netpillangó 2004. 06. 09., 12:41	#
Én is. Sőt szivesen írnék is!

Vakegér 2004. 06. 03., 16:56	#
ezek szerint filmkritikára sincs szükség, hisz nem a kritikától lesz valaki jobb rendezô. Továbbá irodalmi kritika se kell, meg képzôm?vészeti, hisz ettôl senki nem lesz jobb író vagy festô. Ezt komolyan gondoltad???

2004. 06. 03., 13:08	#
ezt jol kiveseztetek. ettol fuggetlenul en szivesen olvasnek kritikakat, akar "szakmait" akar "laikust".