Újragondolták az Aranydisznó-díjasokat

A fiatal kreatívok reklámötleteire már lehet szavazni.

Hozzászólások (20 db)

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!

surperKK 2021. 02. 18., 03:46	#
Life is a journey, you don’t care about the destination, you care about the scenery along the way and the mood of seeing the scenery. what is ecommerce

amazingbloger 2021. 01. 12., 07:38	#
can money buy happiness? distinctive humans have specific critiques. some assume sure, even as others keep the alternative. it's miles proper that with enough money one can buy all the things one needs, and live a life of comfort and security. but, it's far similarly authentic that loss of money causes terrific misery. it's miles a common view that "cash is the basis of all evil." the pursuit of money drives many people to cheat and steal. in some locations there is nothing that can't be sold with money, ensuing in corrupt societies wherein anyone is miserable. so, cash does no longer necessarily imply happiness. all of it relies upon on how it's miles used. if we make honest and realistic use of cash, it could be a stepping-stone to happiness l even though cash can't buy happiness, it can make happiness viable if it's miles employed sensibly. business pages

promo válasza lebowsky hozzászólásához 2013. 04. 11., 11:08	#
Kedves Lebowsky! Értem Én, de miért nem bíznak a magyar kreatívokban a megrendelők? Miért merül ki a bizalom abban, hogy csak a külföldi kreatívokat merjük adaptálni és csak azokról gondoljuk, hogy elég jók? Több kutatás? Több tapasztalat? Több díj? Több, több, több? Mi több? Félreértés ne essék, nem azt várom, hogy csak extra szuper ötletekkel kommunikáljon mindenki, de ha a "nagyok" nem tudják eladni az ötleteiket, egy "kicsi" hogyan csinálja azt? Neki pláne nem fognak hinni.... Mitől érezhetik azt a hazai marketingesek, hogy nem elég amit csinálunk????

lebowsky válasza william hozzászólásához 2013. 04. 11., 10:14	#
Kihagytad a sajtkészítőket. Merthogy mindenkit igazgat ez a félelem jelenleg, egy szűk réteget leszámítva. A különbség köztünk és a sajtkészítők között annyi, hogy a mi félelmeink és bizonytalanságunk eredménye sokkal inkább szem előtt van, magasabb a labda. Épp ezért egyetértek azzal, hogy talán nagyobb felelősségünk lenne abban, hogy megmutassuk, van az életnek egy "vidámabb" oldala is, de ezt úgy nehéz picit, hogy a szakma szépen tökönrúgta magát az elmúlt években. Ezt mind anyagi, mind pedig kreatív értelemben gondolom. Befeküdtünk mindennek, annyira lemennek ügynökségek az árakkal, hogy a végén tönkremennek miközben megszakadnak, valamint nem merjük elég hangosan és határozottan azt mondani egy ügyfélnek, hogy "nem azért fizetsz, hogy a leglaposabb, legsablonosabb ötlet kerüljön ki győztesen". Csak mert az biztonságosnak tűnik, vagy legalábbis meg lehet magyarázni a döntés okát. Ehelyett azon rugózunk, hogy a kis magyar ügynökségek "rugalmasabbak", a nagyok meg profibbak, a fiatalok tehetségesek, az öregek meg öregek, közben ugyanazt csinálja mindenki, csak más körítéssel. Pedig a szakemberek, a tehetségek itt vannak, amikor benézek a fiókokba sírok. Nem viccelek. Olyan ötleteket látok, amik zseniálisak, nemzetközi szinten is megállnák a helyüket, és maradnak a fiókban. És nem azért, mert "az ügyfél hülye". Mi vagyunk a hülyék, hogy nem tudjuk eladni. És ez egy fontos pont itt: nem kitalálni nem tudunk jobbat, hanem eladni! És ez igen nagy különbség. Közben ódákat zengünk két magyar srácról, akik egy remek ötlettel jutottak be a BBDO-ba(?) az USA-ban. És arról vitatkozunk, hogy mi a scam, és az utolsó jó ötleteket is torkon vágjuk gőgösen, pedig azok legalább mutatnának egy képet a gondolkodásunkról. A scam rossz. De a legrosszabb az, hogy egy scam maradt az utolsó lehetőség arra, hogy valaki kreatív munkát tegyen le az asztalra. És tudod mit? Az ügyfelek sem szeretik ezt, és szerintem alig várják, hogy valaki kézenfogja őket és megmutassa nekik a kiutat. De azt a kezet jó erősen meg kellene fogni, és ez nem az ő dolguk, hanem a miénk. Van, aki megpróbálja, mert van olyan, ez kétségtelen. De most nem jut eszembe a neve... És folytathatnám, de az alapgondolat ugye az volt itt, hogy egy Aranydisznó a pofátlanság teteje ebben a formában és hangnemben. Összefoglalva: egy kreatív ötlet életciklusa nem a kreatív osztályon ér véget, utána jön csak a neheze. És elég unalmas már a magyar kreativitás folyamatos herótozása, mert nem feltétlenül (csak) azzal van a baj itt. (bocs, túl erős volt a reggeli kávém)

william 2013. 04. 11., 00:59	#
Szerintem rém egyszerű a probléma. Az a probléma, hogy mindenkit fortélyos félelem igazgat. A reklámosok oldalán ugyanúgy, mint a megrendelők/márkagazdák oldalán. (Na jó, a reklámosok oldalán kicsit jobban.) De még a szakújságírásban, a produkciós házaknál, az alvállalkozóknál és egyáltalán mindenkiben, aki kapcsolatban áll ezzel a reklám-marketing-kommunikációs valamivel, annak a lelkébe beköltözött a félelem. (Oké, a reklámosok lelkébe kicsit jobban.) Ezért van hát a nagy anonimitás. A nicknéven való jól-megaszondom. (Lám-lám, én is mit csinálok? Ilyen hülye néven, hogy william...) A magyar reklámszakma nem bátor. Soha nem volt, soha nem is lesz az. Genetika? Szerzett képesség? Esetleg a szakma azon tradíciója, hogy nincsen tradíciója? Nem számít. Ami érdekes, hogy ellene senki nem mer tenni. Sem az ügynökségi, sem a megrendelői, sem semmilyen oldalon. Félünk kiállni valami mellett, jót csinálni és harcolni érte, belenézni a másik szemébe és megmondani, hogy téved, belenézni a másik szemébe, és megmondani, hogy tévedtünk. Félünk állni a szavunkat, következetesnek lenni, belátni a hibáinkat, szólni másoknak, hogy hibáztak. Félünk őszintének lenni. Félünk tanulni. Akár másoktól is. Félünk a változástól, holott olyan szakmában dolgozunk, ami folyton változik. Félünk, félünk, félünk. Milyen bátor vagyok, hogy ezt kimondtam. Pedig félek. Ez hát a fő ok. Ezért maradnak nekünk a rébuszok.

kutykurutty válasza promo hozzászólásához 2013. 04. 08., 23:17	#
Oké. Megpróbálom megfejteni. Hogy értsd. Hogy én is megértsem. Mert most nem minden esetben értem én sem. Az ötlet nem ötlet többé. Az ötlet, ami életben tartotta ezt a szakmát Bill Bernbach óta (lehet vitatkozni). Azért nem akarnak pénzt adni. Illetve igen, de annyiért Te sem akarnád eladni. És nem azért nem akarnak pénzt adni érte, mert nincs (pénz). Elég lenne, ha csak hússzor kevesebbszer menne le egy szpot (és nem huszonhatból...). Az egyetlen dolog, ami rentábilissá tenné a szakmánkat elértéktelenedett. Illetve, mást értünk alatta. Van, akinek ötlet az, hogy csináljunk egy applikációt. Mert az applikáció megfogható, számszerűsíthető. Mondjuk, 100.000 forint. Mondjuk. Ám szerintem egy applikáció nem ötlet. Az csak "execution". Az ötlet meg egy fura lény. Élettel tölthet meg "execution"-öket, megmozgathatja a fogyasztókat. De. Ugyanúgy ingovánnyá változtathatja az annyira szeretett iradai folyosónkat. Hülye, és megválaszolhatatlan kérdéseket eredményezhet a főnökünktől. Fura eredményeket szülhet az év végi kimutatásokban (jót is, de rosszat is). Kiszámíthatatlanná teszi az életünket. Mert a valódi ötlet nem teljesen racionális. Újszerű. Senki nem látta még. Így aztán nem is védhető azzal, hogy "ez az ötlet itt és itt ilyen jól teljesített". Mert egyedi. Mert megkülönböztet. Sőt, egynémelyeket elidegenít! Ilyeneket akarni ebben a kiélezett piaci helyzetben! Hogy mik nem jutnak eszedbe... Ülj nyugodtan a seggeden, és örülj, hogy lyuk van rajta. Szerintem Te sem örülsz.

promo válasza kutykurutty hozzászólásához 2013. 04. 08., 12:35	#
Rendben akkor már értem, hol hibáztam eddig... Nem rendelkeztem megfelelő regisztrációval a sablonos stockügynökségeknél, ezért nem találtam meg a megfelelő sablonos fotókat. Javítom a hibát.

kutykurutty 2013. 04. 08., 12:02	#
"KÖNYÖRGÖM!!!!!! stockphoto, stockphoto és megint stockphoto... Ehhez nem kell tender, ehhez fel kell venni egy értelmes grafikust aki szabadidejében megcsinálja. ui: a példa csak kiragadott és arra akart rávilágítani, hogy sablonos megoldásokkal van tele az utca...." Tökéletesen igazad van. Sablonos megrendelők rendelnek meg sablonos hirdetményeket. Szerintük ez a biztos. Mondván, mást úgysem ért meg a sablonos fogyasztó. Arról nem is beszélve, hogy a sablonos stockfotó olcsó, a nem sablonos fotózás meg drága. Sablonos ötleteket meg egyébként is minek fotóztatni? Azokat úgyis megtalálod a sablonos stockügynökségek képei között.

promo 2013. 04. 08., 10:58	#
Pedig olyan jó volna megtudni a FŐ okot, de sajna senki nem beszél róla csak rébuszokban. A lényeg, hogy akkor ki csinál napjainkban jó reklámot kicsi hazánkban, és kitől érdemes tanulni, kinek a munkáira érdemes figyelni? A mai "tűzközelben" lévő fejesek esetében ha véleményt mersz mondani a munkájukról, akkor irigy vagy, vagy nem értesz hozzá vagy "tudjuk hogy szar" de ezt fogadta el az ügyfél válaszok érkeznek. Most akkor mi az igazság, mert ŐSZINTÉN a lerakott munkákat nézve, nem nagyon találni korszakalkotót, de még csak sok JÓT sem. És ehhez nem kell nagyon elemezni, hanem csak körbe kell nézni. pl: Az egyik nagy banknál most volt tender (korábban nagyon jó kampány futott) és a nyertes kirakott egy plakátot, ahol egy öltönyös fazon egy gokárton megy bukósisakkal és ezzel hirdeti a bank "üzletélénkítő" hitelét, a weboldalon egy mosolygós hölgy a kezével 0-át formálva jelzi, hogy 0 Ft a számlavezetési díj, és a bankfiókon két idős ember ül háttal egy kerti padon és a nyugdíjjal vagy a nyugdíjra felkészüléssel kapcsolatban hirdet vmit. KÖNYÖRGÖM!!!!!! stockphoto, stockphoto és megint stockphoto... Ehhez nem kell tender, ehhez fel kell venni egy értelmes grafikust aki szabadidejében megcsinálja. ui: a példa csak kiragadott és arra akart rávilágítani, hogy sablonos megoldásokkal van tele az utca....

lebowsky válasza promo hozzászólásához 2013. 04. 02., 10:09	#
Szerintem nem az a baj, hogy a fiatalok bénák, az "öregek" meg szintén. És személy szerint nem is erre utaltam, hanem arra, hogy a Bistro reklámügynökség(?) jól odavágott annak a gondolatnak, hogy "na, majd most a fiatalok jól lealázzák az "öregeket!"" Másrészt semmi szükség nincs erre, mert a tapasztalatok minden szakmában fontosak, mint ahogy - láthatóan - ebben is. A fiatalos csapongásnak és lekorlátozatlanságnak is megvan a maga ereje (nem a Bistro által feltöltött anyagokban, de p. egy Portfolio Night-on elég érdekes karaktereket lehet találni, akikben valóban van fantázia), és az "öregek" között is sok olyan van, akire érdemes (lenne) hallgatni. Ez a kettő együtt meg elég ütős dolgokra (lenne) képes, mint ahogy máshol ez így is működik. A fő gond azonban nem ez, még egyszer mondom, hanem valami teljesen más. De azt nem itt, szori.

promo 2013. 03. 31., 12:44	#
A lentiek alapján már csak 1 kérdés maradt: Hogyan tovább ha a fiatalok szerintetek bénák, de szintén szerintetek a jelenlegi öregek sem a régiek már?

kutykurutty válasza lebowsky hozzászólásához 2013. 03. 27., 09:48	#
True. Bennem meg az a kérdés ötlött fel, hogy ezek a gyerekek (nem a Bistro, hanem a újraértelmezők) mit gondoltak, amikor feltöltötték a cuccaikat? Hogy jót csináltak? Jobbat, mint az eredetiek? Remélem, nem hangzik megmondósan, de el kell szomorítanom őket. Ez mind egy kalap szar. Fantáziátlan, sablonos, semmitmondó, gagyi hülyeség. Ezeknél az ereti Pocak is lényegesen jobb volt. És ezzel nem azt mondom, hogy az jó volt. Szeretném hinni, hogy a srácok nem várják a menő ügynökségek vezető kreatívjainak a megkeresését. Ők azok, akikkel le kellene váltani az öregeket?

kutykurutty 2013. 03. 27., 09:25	#
Vettem a fáradtságot, megnéztem a pályázatra készült alkotásokat. Okos megoldás mind. Egyediek, sohasem láttuk még ezeket ötleteket ezelőtt, sohasem találkoztunk a fősorokkal. A kivitelezés is jól sikerült. Van egy-két olyan pályamű, amelynek van egy picinyke amatőr jellege (még mindig a kivitelezésről beszélek), de ezek inkább csak bájossá teszik őket. Na, ha ezek után bárki ekézni meri a reklámszakma dolgozóit, akkor azt vagy rettenetesen kiröhögöm, vagy iszonyúan szájbaverem. Attól függ, milyen hangulatban leszek éppen.

Award válasza lebowsky hozzászólásához 2013. 03. 26., 17:36	#
Semmi akadálya, sőt mi több: örömmel. Hogy tudunk egyeztetni?

lebowsky válasza Award hozzászólásához 2013. 03. 25., 17:39	#
Én is egyetértek veled, és komolyan szívesen beszélgetnék arról, hogy ennek mik az okai.

Award válasza lebowsky hozzászólásához 2013. 03. 25., 17:18	#
Elsőre is megértettem, amiről írtál, sőt, egyet is értettem vele. Az általad is hangzatos, sztereotíp frázisnak nevezett megállapítással kapcsolatosan utaltam arra pluszban, hogy a magyar reklámszakma nincs elöregedve. Csak az, amit kibocsát magából.

lebowsky válasza Award hozzászólásához 2013. 03. 25., 16:17	#
Szívesen beszélgetek bárkivel arról, hogy miért olyan a magyar reklámszakma (outputja!), amilyen, mert ez egy árnyalt kép, de legalábbis nem ilyen egyszerűen megfogható, mint ahogy itt írod. Ha ebben dolgozol, szerintem ezt te is tudod, ha meg nem, akkor szívesen mesélek róla, akár névvel is, és meghallgatom azt is, a te szakmád mitől világszínvonalú jelenleg. De nem most. Mert most arról beszélek, hogy az Aranydisznó remek látleletet adott hazánk egyik legmélyebben gyökeredző problémájáról, ami jelen esetben a reklámszakmára lett levetítve: olyanok ítélkeznek fennhangon mások munkái felett, akiknek lövésük sincs arról, hogyan kellene jobban csinálni, nem is csinálták soha jobban és egészen halvány elképzelésük sincs róla, hogy mik az igazi okok. Ehelyett kitalálnak egy hangzatos sztereotip frázist az elöregedett reklámszakmáról, és beteszik a spanyolviaszt az egyébként szintén rendkvül kínos portfóliójukba. (engem pl. egy olyan cég ne kutyázzon, még viccesen sem, akinek a weboldalán egy 2009-es bulira invitálnak éppen). De rendben, kritizálni mindenkinek van joga, erre írtam, hogy talán érdemes ennél a pontnál meg is állni, mert hátha nagyon hülyét csinál magából az ember, amikor meg akarja mutatni, hogyan is kellett volna ezt másképpen. Mert az már kicsit bonyolultabb - szerintem. Ezek után véres kardként körbehordoznak egy ilyen...ilyen nem is tudom mit, hogy nesztek! És ez így egyben elég kínos, valljuk be. Populista, gőgös, szenzációhajhász mutatvány volt ez, és ettől bizony nem fogom magam szarul érezni, igaz, jól sem. (és mielőtt: nekem, nekünk nem lett aranydisznó díjas egy munkánk sem, sőt, jelölve sem volt, csak komolyan vártam, mi sül ki ebből, de ez így elég kovászos lett a végére.)

Award válasza lebowsky hozzászólásához 2013. 03. 25., 15:34	#
Egyetértek. De azért van itt még más is. A gond az, hogy míg például a filmszakmában többnyire van némi színvonalbeli eltérés az Oscar és az Arany Málna között, a magyar reklámban, ha akad is különbség néha az úgynevezett kreatívreklám-versenyek és az Aranydisznó nevezettjei között, az elenyésző. Egyiknek sincs sok létjogosultsága mostanság. Plusz a ma praktizálók életkorát tekintve cseppet sem elöregedett a szakma. Ami a gondolkodásukat és a teljesítményüket illeti, na a tekintetben már inkább egy Reklám Szociális Otthon.

romanb 2013. 03. 25., 14:38	#
Tényleg kínosak ezek.

lebowsky 2013. 03. 25., 13:23	#
Azzal mindig nagyon kell vigyázni, hogy ha valaki durván leszaroz valamit, akkor vagy jobb legyen annál, és mutassa meg, vagy csak simán kussoljon. Itt ezek közül egyik sem valósult meg. Én esküszöm, vártam, hogy az "elöregedett reklámszakmát" most aztán helyreteszi pár született tehetség, mert a felvezetés a Bistro részéről elég provokatív volt, de ennél kínosabb gyűjteményt nem láttam, a "Best of Budapest TV" compilation óta, mondjuk azon legalább tudtam röhögni kínomban. Kedves Bistro, ha ezt komolyan gondoltátok így ebben a formában, akkor ti vagytok a reklámszakma tornatanárai. Ha meg nem gondoltátok komolyan, akkor miért nem gondoltátok legalább nem komolyan?